A vagyonvédelmi rezsióradíj bevezetése
- Őrzés-védelem
- /
- 2014-07-16
Szerdán, július 15-én az SZVMSZK elnöke és elnök-helyettese sajtótájékoztatót tartott a vagyonvédelmi rezsióradíj bevezetéséről.
Német Ferenc, a kamara elnöke (képünkön) bevezetőjében ismertette, hogy mi tette szükségessé a rezsióradíj bevezetését.
A legutóbbi időkig még az állami megrendeléseket is meg lehetett nyerni olyan vállalási díjjal, amelyből a vagyonőr részére minimálbér és annak közterhe sem volt kifizethető.
A vagyonvédelem az építőipar és talán a mezőgazdaság után a második-harmadik legfertőzöttebb a feketefoglalkoztatás terén. Ugyanakkor veszélyes, sokrétű ismereteket követelő munka, amelyhez nélkülözhetetlen a folyamatos át és továbbképzés, a dolgozók folyamatosan ellenőrizhető megbízhatósága. Ezekhez viszont elengedhetetlen a tisztességes munkáért tisztességes bér elvének maradéktalan érvényesítése.
Az iparág kifehérítése, a dolgozók folyamatos továbbképzése, speciális szakterületekre való kiképzése javítja a vagyonvédelem hatékonyságét, azaz komoly visszatartó erővel bír a vagyon elleni bűncselekmények elkövetőire, ami megtakarítást jelent a megbízók részére, továbbá a vagyonvédelmi cégek biztosítói számára is.
Birtalan Géza, a kamara oktatási és szakképzésért felelős elnök-helyettese arról beszélt, hogy mi módon kapcsolódik a Kamara a jogszabályban előírt képzéshez.
Hangsúlyozta, hogy a kamara rendelkezik azzal a szakértői gárdával és oktatói hálózattal, mely képes ennek a képzésnek a megszervezésére és lebonyolítására, bár a képzés tematikáját nem a kamara állította össze. A kamara – mint köztestület – kijelölt végrehajtója egy törvényben előírt kötelezettségnek és az intézkedés része annak a folyamatnak, amelybe a rezsióradíj is illeszkedik és ami a szakma tisztulását szolgálja.
Korábban számos, egymástól eltérő adat látott napvilágot (szakszervezetek, munkaügyi központok, kamara, BM) arról, hogy körülbelül hányan dolgozhatnak a vagyonvédelemben. A vizsga ebben a kérdésben is tiszta helyzetet teremtett.
Kérdésekre válaszolva az elnök kifejtette, hogy miért fűződik érdeke a vagyonőrnek a képzésben való részvételhez. Hazánkban az alkotmányos rend új alapokra helyeződött. Az elmúlt évek során számos jogszabályi változás következett be, egyebek között olyanok is, melyek a vagyonőröket közvetlenül érintik. Az Országgyűlés az új Alaptörvény mellett új BTK-t, új PTK-t fogadott el és módosította a vagyonvédelmi törvényt is. Mindezeken túlmenően a 2012. évi CXX. törvény és a 68/2012 (XII.14.) BM rendelet új kötelezettségeket írt elő a vagyonőrök részére, akiknek meg kellett ismerkedniük új munkafeltételeikkel.
A vagyonőr jogot alkalmaz, ezért lépést kell tartania a jogszabályi környezet változásaival, hiszen a feladata mások jogainak védelme és a jogszabályok betartatása. Tudniuk kell, milyen helyzetekben milyen jogszabályt kell alkalmaznia, meddig terjednek lehetőségei. A szakszerűtlen intézkedésnek súlyos következményei lehetnek a vagyonőrre nézve is!
Megállapítható, hogy a vagyonőrök kötelező képzése hozzájárul a szakma színvonalának a javulásához, mivel a megbízók számára drágábbak lesznek a vagyonőrök, nőni fognak a velük szemben támasztott elvárások is. Ebből egyenesen következik az, hogy mindinkább elvárják majd az őrzött-védett-kísért személy, termék, objektum, szolgáltatás profiljához igazodó speciális védelmi képességeket és szaktudást a vagyonőröktől.
A tudás megszerzéséhez és szinten tartásához speciális továbbképzésekre van szükség, azaz kötelező tanfolyamok a jövőben is lesznek, csak nem törvényben előírtak, hanem olyanok, amelyek elvégzését a munkaadók a foglalkoztatás folytatásának feltételeként határozzák majd meg. A holtig tartó tanulás a vagyonvédelemben is immár napi realitás.
Német Ferenc, a kamara elnöke (képünkön) bevezetőjében ismertette, hogy mi tette szükségessé a rezsióradíj bevezetését.
Birtalan Géza, a kamara oktatási és szakképzésért felelős elnök-helyettese arról beszélt, hogy mi módon kapcsolódik a Kamara a jogszabályban előírt képzéshez.
Hangsúlyozta, hogy a kamara rendelkezik azzal a szakértői gárdával és oktatói hálózattal, mely képes ennek a képzésnek a megszervezésére és lebonyolítására, bár a képzés tematikáját nem a kamara állította össze. A kamara – mint köztestület – kijelölt végrehajtója egy törvényben előírt kötelezettségnek és az intézkedés része annak a folyamatnak, amelybe a rezsióradíj is illeszkedik és ami a szakma tisztulását szolgálja.
Korábban számos, egymástól eltérő adat látott napvilágot (szakszervezetek, munkaügyi központok, kamara, BM) arról, hogy körülbelül hányan dolgozhatnak a vagyonvédelemben. A vizsga ebben a kérdésben is tiszta helyzetet teremtett.
Kérdésekre válaszolva az elnök kifejtette, hogy miért fűződik érdeke a vagyonőrnek a képzésben való részvételhez. Hazánkban az alkotmányos rend új alapokra helyeződött. Az elmúlt évek során számos jogszabályi változás következett be, egyebek között olyanok is, melyek a vagyonőröket közvetlenül érintik. Az Országgyűlés az új Alaptörvény mellett új BTK-t, új PTK-t fogadott el és módosította a vagyonvédelmi törvényt is. Mindezeken túlmenően a 2012. évi CXX. törvény és a 68/2012 (XII.14.) BM rendelet új kötelezettségeket írt elő a vagyonőrök részére, akiknek meg kellett ismerkedniük új munkafeltételeikkel.
A vagyonőr jogot alkalmaz, ezért lépést kell tartania a jogszabályi környezet változásaival, hiszen a feladata mások jogainak védelme és a jogszabályok betartatása. Tudniuk kell, milyen helyzetekben milyen jogszabályt kell alkalmaznia, meddig terjednek lehetőségei. A szakszerűtlen intézkedésnek súlyos következményei lehetnek a vagyonőrre nézve is!
Megállapítható, hogy a vagyonőrök kötelező képzése hozzájárul a szakma színvonalának a javulásához, mivel a megbízók számára drágábbak lesznek a vagyonőrök, nőni fognak a velük szemben támasztott elvárások is. Ebből egyenesen következik az, hogy mindinkább elvárják majd az őrzött-védett-kísért személy, termék, objektum, szolgáltatás profiljához igazodó speciális védelmi képességeket és szaktudást a vagyonőröktől.
A tudás megszerzéséhez és szinten tartásához speciális továbbképzésekre van szükség, azaz kötelező tanfolyamok a jövőben is lesznek, csak nem törvényben előírtak, hanem olyanok, amelyek elvégzését a munkaadók a foglalkoztatás folytatásának feltételeként határozzák majd meg. A holtig tartó tanulás a vagyonvédelemben is immár napi realitás.