Jövőbetekintő > 2021

Felhasználói fiók Hírlevél feliratkozás

Biztonságtechnika
/
2020-12-31

Az év vége minden esetben a jövőbenézés időszaka. Így megy ez már évezredek óta és ez alól a biztonságtechnika sem jelent kivételt.

A szakma kisebb és nagyobb nobilitásai ilyenkor teszik közzé, hogy mi is várható az eljövendő esztendőben, milyen trendek fogják uralni szakmánk mindennapjait. Általában, ezek önbeteljesítő jóslatok, tekintve, hogy azon gyártó/fejlesztő cégek vezetői teszik közzé, akik tevőlegesen is hozzájárulhatnak egy adott trend kialakulásához, felfutásához. Más részt, az olyan jóslatok kiókumlálása, mint a „kibervédelemmel kapcsolatos kihívások növekedése”, az Internet korszakában és a biztonságtechnika „IP-sedésének” jelenlegi stádiumában nem kíván különösebbe váteszi képességeket. Az már egy másik kérdés, hogy a 2020-ra vonatkozó jóslatok egy „picit” megcsúsztak.

Szerencsémre nem tartozom iparágunk nagyjai közé, így megadatott nekem, hogy egy kicsit szabadabban és az idősíkot tekintve a 12 hónapos intervallumot meghaladóan kifejthessem röviden, nem szakértői véleményemet a biztonságtechnikát érintő, jövőbeni trendekről. Nem kell aggódni, igyekszem minél rövidebben megfogalmazni mondanivalómat.

Néhány alapvetéssel megágyazva a következtetéseknek: a földgolyó – technológiailag fejlettebb – régióiban az ún. korfa (az egyes korcsoportok létszámát megjelenítő grafikon) már legkevésbé sem „fenyő” (piramis) alakú. Értsd: már nem a fiatalabb korosztályok túlsúlya dominál. Ez még olyan országokra is igaz, mint pl. Kína. Mi több az ún. nyugati társadalmakban a korfa erőteljesen „csúcsnehézzé” vált. Ez magával hozta, hogy az egyre kevesebb a rendelkezésre álló munkaerő az olyan humánerőforrás-igényes tevékenységekben, mint a közbiztonság és a vagyonvédelem. Ezzel párhuzamosan, gőzerővel folyik olyan technológiák fejlesztése (5G, 6G, MI stb.), melyek gyökeresen, ma még alig előre látható módon fogják megváltoztatni mindennapjainkat. Az 5G/6G kapcsán most egy kicsit felejtsük el a teljesen tudománytalan összeesküvés-elméleteket! Az új mobilkommunikációs technológiák sajátosságai (extrém módon megnövekedett adatátviteli sebesség, hihetetlen mértékben lecsökkenő késleltetési idő, a csatlakoztatható készülékek számának robbanása stb.), kiegészülve a mesterséges intelligencia kínálta megoldásokkal, egy tényleges paradigmaváltást fognak előidézni. Erre jön rá a COVID-19 okozta sokk és változáshullám. S ezek csak az alapok.

A fentiek tükrében felejtsük végre el a „kibervédelmet” jövőbeni trendnek aposztrofálni. Ha nem vagyunk képeseke felfogni, hogy ez épp oly magától értetődő alapvetés, mint az, hogy 12V-os kamerát nem csatlakoztatunk direktben 230V-ra, akkor a biztonságért folytatott küzdelmet már el is veszítettük.

Ami a jövőt illeti: sokan gondolták úgy bő fél éve, hogy a hőkamerák soha nem látott (üzleti) fejlődés előtt állnak. Ez lehet, hogy így lesz, lehet, hogy nem. Amit a COVID-19 generált az túlmutat a hőkamerák szintjén, mely meglátásom szerint, csak tüneti kezelésnek tekinthető. Amit az újtípusú koronavírus ténylegesen magával hozott az a biometria széles skáláját érintő fejlesztési igény. Ma már egyre kevésbé életképes alternatíva az érintéses biometrikus azonosító megoldások telepítése. Oltás ide, vagy oda, az emberek jó része nem kíván más után tapicskolni. A maszk sem biztos, hogy egyhamar kikopik a mindennapi divatból, s erre az USA fejlesztési agytrösztje (IARPA) már reagált is és pályázatokat írt ki az egész test jellegzetességeit (forma, mozgás) alapul vevő, nagytávolságú azonosítást biztosító biometrikus megoldások fejlesztésére. Biztosra vehető, hogy amennyiben nem sikerül tényleges és bizonyított megoldást találni a COVID-19-re (vagy ennek ellenére is!) ezen technológiák komoly fejlődés előtt állnak.

Az egyik legfrissebb hazai hír, hogy „oltásútlevelet” fejlesztenek, mellyel bizonyítható, ha valaki megkapta a szükséges oltásokat és/vagy átesett már a fertőzésen. Ennek az egyik legegyszerűbb és legkényelmesebb módja, ha az illető állampolgár egy okosórát/karkötőt visel, mely a megfelelő leolvasóhoz közelítve igazolja az illető védettségét. Továbbá, ezen megoldások alkalmasak az illető egyes biometrikus jellemzőinek (pulzus, testhőmérséklet stb.) folyamatos rögzítésére és továbbítására (lásd: 5G). A GPS alapú helymeghatározás csak bónusz e tekintetben. A felsorolt biometrikus jellemzőket gyűjtő és továbbító okoseszközök nem csak a vírus leküzdésében, de a vállalkozások kiber-/adatvédelmi és beléptetőrendszerei tekintetében is megoldást jelenthetnek a jogosultak és jogosulatlanok közti különbségtétel során.

A kedvenc CCTV technológiám esetében a fentebb említett, alak és mozgásminta alapú elemzések fejlődése predesztinálható, hiszen derék, hogy egy maszk nem akadályozza az arcfelismerést, de egy napszemüveg pluszban már igen. Ha ezt kiegészítem egy baseball sapkával, az illető láthatatlanná válik a megfigyelő számára. Ha csak maszkviselés állna is fent, az arcazonosításhoz, ha nincs referenciaképünk, legalább egy arc szükséges. Egy ismeretlen (arcát detektálásbiztosan álcázó) személy nyomon követése a CCTV-vel levédett területen kellően bizonytalan lehet a mozgásminta elemzésének lehetősége nélkül, különösen, ha egy visszatérő áruházi tolvajt szeretnénk kiszűrni.

Csak halkan jegyezném meg, ez csak a felszínt kapargató kezdet…

Szerző: O.V.SZ.