Online MBF SecuSzerda
- Esemény
- /
- 2020-03-30
A 2020. március 25-i, tematikailag a koronavírus kiváltotta helyzet elemzése / megvitatása köré szervezett, SecuSzerda az első volt azon MBF rendezvények sorában, melyek a kibertérbe kényszerültek a COVID-19 következtében. Erősen bízom benne, hogy ezen rendezvények történelmi visszatekintésből megkapják majd a rendhagyó jelzőt és a Fórum rendezvényei visszatérnek a való világba.
Téma felveztőjében (egy többszereplős „intro” videóban) Papp Róbert kifejtette, hogy az MBF X konferencia egyik súlyponti témáját is a COVID-19 adta. Mi több a rendezvény helyszínéül szolgáló hotelben ez volt az utolsó megtartott esemény. keretében már erről is beszéltek. Gyakorlatilag ez volt az utolsó konferencia az adott helyen. Vitaindító kérdésként a munkavállalók és munkaadók – a járványhelyzet generálta, dinamikusan változó – viszonyának alakulására kérdezett rá.
Szakonyi Péter (biztonsági- és vállalatirányítási tanácsadó) válaszában rámutatott, hogy a Munka törvénykönyve (Mt. - atipikus foglalkoztatás fedőnév alatt) nem kielégítően kezeli a „home office” témakörét. Ámbátor a multik jelentős részénél volt erre belső szabályozás, de a kisebb céget teljes felkészületlenség mellett érte a járványhelyzet kiváltotta atipikus foglalkoztatási kényszer. A 47/2020 Kormányrendelet sebtében igyekezett ezt (és még néhány Mt. vonatkozású kérdést) rendezni, de ez még önmagában nem elégséges. Különösen az a kitétel, hogy a felek (munkáltató/munkavállaló) külön megállapodásban eltérhetnek az Mt.-től későbbiekben okozhat problémát, amennyiben ezen megállapodásokat nem rögzítik írásban. Alapvetően problematikus, hogy a megjelölt „rendelkezésre állási” időben miként ellenőrzik a munkavállaló bejelentkezését, munkavégzését. Kiemelten a jelenlegi helyzetben, mind ezt megfűszerezi, hogy számos „kényszer home office-os” a gyermekével is kénytelen foglalkozni. Az már csak hab a tortán, hogy az internetszolgáltatók elkezdték a kötelező minimum felé leszorítani az egyes előfizetők sávszélességét. Azaz, ami 1 embernek még a krízis előtt elegendő volt, az 2-4 embernek ma már biztos, hogy problémaforrás, s erre lehetetlen vállalkozási / munkaadói szinten előre készülni.
A biztonsági oldalról is szót ejtve, számos, az otthoni munkavégzés kapcsán felmerülő adat- és információvédelmet, továbbá kiberbiztonságot érintő kérdéskört nem, vagy nem kellő mértékben szabályozzák a hazai cégek (többsége esetében) működési irányelvei / belső szabályzói. Szakonyi Péter kifejtette, a nem otthoni munkavégzésre kötelezett munkavállaló a járványveszélyre való hivatkozással nem maradhat távol a munkavégzésre kijelölt helytől. Viszont, a MUNKAADÓNAK meg KELL teremtenie a biztonságos munkavégzés feltételeit. Amennyiben ezek nem állnak rendelkezésre, a munkavállaló jogosan utasíthatja vissza a munkavégzést.
Bencsics Zsuzsanna (az SAP Közép-Kelet európai régiójának biztonsági igazgatója) Prágából jelentkezett be. Elmondta, hogy a cseh rendelkezések nagyságrendekkel szigorúbbak, mint az eddig életbe léptetett magyar szabályozások. Utcára ki-, boltba belépni csak szájmaszkban lehetséges. Technikailag kijárási tilalom van érvényeben. A vonatkozó rendelkezések megszegőire minimálisan 20 000 koronás (kb. 240 000 Ft) büntetés vár. Meglátásom szerint, ez nagyságrendekkel nagyobb visszatartó erővel rendelkezik, mint a magyar min. 5000 Ft-os tétel.
A felkért hozzászólók más szavakkal, de tartalmi szempontból hasonló felvetésekkel éltek. Mekkora tartalékkal rendelkeznek a vagyonvédelmi / biztonságtechnikai cégek, hogy a munkavállalóikat megőrizzék. Továbbá, mekkora tartalékokkal rendelkeznek a megrendelők, hogy a krízis alatt a minimális védelmi szolgáltatásokat igénybe vegyék, illetve, hogy a járvány múltával, ismét biztosítani tudják a megfelelő mennyiségű és minőségű biztonsági személyzetet? A krízist megelőzően kb. 93 000 érvényes vagyonőri igazolvánnyal rendelkező munkavállaló volt, melyből 60 000 végzett aktív vagyonvédelmi tevékenységet. Már most, a turizmus és a rendezvényipar hanyatlásából fakadóan, tömege veszítették el állásukat / megbízásukat, s a folyamatnak még közel sem érkeztünk el a végére. Mindemellett, számos régi / új jelentkező van, akik más (nem vagyonvédelmi) területen dolgoztak eddig, de munkahelyük megszűnése, kényszer (fizetés nélküli) szabadságolásuk miatt szeretnének visszatérni a biztonsági szférába. Ausztriában a magyar munkavállalókat küldték el elsőnek, onnan is sokan jönnének vissza vagyonőrnek. Külön probléma, hogy sokuk esetében a kötelező 5 éves vizsgák is hiányoznak. A jelenlegi szabályozók nem teszik lehetővé alkalmazásukat, ehhez a szükséges különbözeti vizsgákat le kellene tenni, ámde a vizsgáztatások most szünetelnek. (Megjegyzés: a videokonferencia egyik résztvevője jelezte, hogy Szlovákiában, 3 hónapnyi időtartamig egy igazolvánnyal rendelkező személy mellett, irányítása alatt, dolgozhat egy igazolvánnyal nem rendelkező)
Szerencsésnek mondhatják magukat azon vagyonőrök, akik olyan cégnél teljesítenek szolgálatot, melyek vagy nem engedhetik meg maguknak biztonsági személyzet létszámának csökkentését (pl. vegyipari cégek, nagyobb elektronikai gyártók stb.) és/vagy rendelkeznek némi áthidaló, éppen ilyen vészhelyzetekre allokált tartalékokkal.
Hárskuti Gábor (Future Security Zrt.) elmondta, cégüknél nem volt jelentős pánik. A fizikai munkavállalók zöme folyamatosan felveszi a munkát, mindamellett kifejezett egzisztenciális félelmeik vannak. Aki elment, részben azért tette, mert féltette az egészségét, részben azért, mert a gyermekét nem tudta kire bízni. Cége kidolgozott forgatókönyvekkel rendelkezik a hasonló helyzetekre, továbbá kifejezetten ilyen célra jelentős (akár fél éves) áthidalást biztosító tartalék áll a rendelkezésükre az üzletmenet folyamatosságát biztosítandó. Meglátása szerint, ezekben a helyezetekben dől majd el, hogy melyik vállalkozás tulajdonos járt el helyesen: az, aki évente kétszer cserélte luxusautóját, vagy az aki tartalékot képzett.
Nem csak a kisebb cégekre igaz, hogy a kialakult helyzetet a munkaidő csökkentésével, a munkáltató opponálása alá tartozó szabadságok aktiválásával, fizetés nélküli szabadságok kiadásával igyekeznek kezelni az egyre jobban elharapózó problémákat. Egyes helyeken, ahol létszükséglet a biztonsági (és egyéb) személyzet, megoldásként felmerült a munkavállalók „összetartása”. Ez a szükséges pihenő és tisztálkodó körletek sebtiben történő létrehozását is jelentette. Általánosan jellemző, a hivatalos egészségügyi javaslatokhoz igazodva, a lehetséges kontaktusok számának minimalizálása.
Gazdasági szempontból jelentős változás, hogy igen hamar tömegessé vált a 60 napra való fizetés. Mint azt néhány résztvevő elmondta, azért (szerencsére) akad még cég, aki normál üzletmenetnek megfelelően, sőt előre fizet. Mindezek ellenére, vagy éppen ezek miatt a kisebb vállalkozások már tömegével adják fel a küzdelmet. Ki szükséges hangsúlyozni, hogy ilyen-olyan okokra visszavezethetően, rendkívül kevés magánszemély, illetve vállalkozás rendelkezik jelentősebb (több hónap áthidalását biztosító) tartalékkal. Ezt csak fűszerezi a vagyonőri szakmát jellemző, igen alacsony átlagos jövedelmi szint.
Egyes meglátások szerint, a jelenlegi helyzet leginkább a hadiállapothoz hasonlítható. Az amúgy is stresszes hangulatot súlyosbítja a védőeszközök alacsony készletszintje. Egyes cégeknél fizikailag el kellett zárni a szájmaszkokat, hogy az arra leginkább jogosultak munkavégzéséhez biztosítani tudják a megfelelő mennyiséget. Ilyen helyzetben kell tartani a munkavállalókban a minőségi munkavégzéshez szükséges morált és az átvészelésbe vetett hitet. Olyan helyeken, ahol szűk időintervallumokon belül kell megoldani többezer stresszes munkavállaló ki-/beléptetését, az egyesével történő testhőmérsékletmérés komoly erőfeszítéseket igényel(ne) még termelnek. Tovább nehezíti a biztonsági személyzet munkáját (is) a helyzet volatilitása, melyből fakadóan akár naponta többször is kaphatnak új utasításokat a munkavállalók.
A Rossmannál, mint azt Szebeni Miklós elmondta, folyamatosan alakítják át az üzeleteket úgy, hogy a munkavállalók minél inkább védettek legyenek. Ennek egyik lépése a kasszák és az ügyféltér plexilappal történő elválasztása (erre egyes benzinkúthálózatoknál is van példa); továbbá ózongenerátorokkal tisztítják a környezetet. Az alkalmazottak vizsgálatához hőkamerákat terveznek beszerzni, jelenleg ők is érintésmentes digitális hőmérőket használnak.
Általánosságban kiemelték a résztvevők, hogy a saját munkavállalók erőteljesebb szűrése (járt-e külföldön, volt e kapcsolatban külföldivel stb.) mellett, a kamionosok esetében még szigorúbb protokollt léptettek életbe. Több cégnél teljesen elkülönített terminált hoztak létre, hogy semmiképp se kerüljenek kontaktusba a helyi munkavállalókkal. Ami a beléptetéseket illeti, arra is kreatív folyamatokat alakítottak egyes helyeken (pl.: külön zacskóba kell behelyezni az okmányokat az átvizsgáláshoz; a vizsgálat és visszaadás során több „átcsomagolás” zajlik le, hogy a biztonsági személyzet semmiképp se kerüljön kapcsolatba egy esetlegesen fertőzött felülettel).
Több cég, az ázsiai metódusnak megfelelően, kötelezővé tette mindenki számára a szájmaszkok viselését. Egyes helyeken, a céges policyre hivatkozva, alapértelmezetten elvetik a home office lehetőségét. Előfordul olyan is, hogy 120-130 ember dolgozik egy plexilappal kettéválasztott irodában. A mindennapi takarítás és fertőtlenítés mellett is ez erősen vélelmes gyakorlatnak tekinthető.
Az érintésmentes digitális hőmérők alkalmazását számos hozzászóló kiemelte, de úgy ezen eszközök, mint a hőkamerák hatákonysága kapcsán fogalmazódtak meg kérdések. Személyes tapasztalatom, hogy az érintésmentes hőmérők nem igen bírják a jelentősebb hőmérsékletingadozásokat, a hideget stb. Továbbá, egy fagypont körüli külső hőmérséklet esetén a bőrfelület kellően lehül ahhoz, hogy ne feltétlenül a tényleges testhő kerüljön megjelenítésre. A hőkamerák kapcsán is hasonlatos vélemények kerültek kifejtésre. Kiegészítve azza, hogy az egyes gyártók által vállalt 0,3 °C-os pontosság remek eredmány, de ez épp a 37 °C körüli testhőmérséklet esetén kiemelten visszás eredméynekre vezethet. Különösen a női munkavállalók esetében, akik esetében, havonta x napon keresztül természetes lehet az enyhe hőemelkedés.
A hőmérés, de különösen a hőkamerás vizsgálat (úgymond) kiverte a biztosítékot a NAIH-nál és egy eléggé szigorúnak tekinthető (idő közben, a vészhelyzet okán módosított) állásfoglalást tettek közzé, a GDPR jegyében. Dr. Pataki Gábor ezzel kapcsolatban a „jogos érdek” fogalomkörét emelte ki. Úgy a cég, mint az alkalmazottak, illetve a látogatók jogos érdekét szolgálhatja a beléptetett személyek testhőmérsékletének mérése, a mért értékek és / vagy az ezek alapján készült statisztikák a „békeidőkben megszokottnál” hosszabb idejű tárolása.
Külön problémaként jelentkezett a home office kapcsán az offline postaküldemények kérdése, melyek jellemzően nem jutnak el a címzetthez, mivel azok nem mennek be a céghez, hogy átvegyék. A nemzetközi gyakorlatban a házhozszállítástól a 3 napos „karantént” követő felbontásig (szkennelés, emailben elküldés) szerepelnek megoldások. Hangsúlyozandó, hogy ez a jelenlegi helyzet. A későbbiekben várható az offline postaküldemények számának jelentős mértékű csökkenése.
Egy résztvevő, a TEK Társadalmi Kapcsolatok Osztálya vezetőjének címezve jelezte, hogy soha nem látott mértékben kelnek el az engedély nélkül tartható fegyverek. Kérdése arra irányult, hogy mit lehet ez ügyben tenni, hiszen ez (meglátása szerint) biztonsági kockázat. A válaszában Jasenszky Nándor rámutatott, hogy amíg a vonatkozó jogi környezet nem változik, rendkívül nehéz megoldani az engedély nélkül használható fegyverek visszaszorítását.
A felsőoktatás (egyetemek) gyakorlatával összefüggésben Pető Richárd elmondta, hogy dinamikusan átálltak a távoktatásra. Némi polemizálás alakult ki annak kapcsán, hogy a távoktatás és vizsgáztatás milyen értékű és mértékű tudást hitelesít. Egyes meglátások szerint 2020 – bár bíznak benne, hogy júniusig stabilizálódik a helyzet – egy szörnyű év lesz a vizsgáztatási / kibocsátási eredmények kapcsán. Más meglátások szerint ez egy lehetőség, hogy ne a lexikális tudást jutalmazzák a vizsgáztatók, hanem teret nyerjen az elsajátított tudás alkalmazásának értékelése.
Egyértelmű álláspontnak tűnt a videokonferencia résztvevői részéről, hogy a jelenlegi krízis egy új típusú munkakultúra alapjait teremtheti meg a legtöbb vállalkozás esetében, de még az államigazgatásban is. Ennek megvalósításához természetesen még számos lépést kell megtenni, legelőször is tisztázni kell a home office kereteit, kockázatfelméréseket szükséges készíteni. Példának okáért, még akár a logisztikai diszpécserek is sok esetben végezhetik minden gond nélkül otthonról a munkájukat.
Érdemes kihangsúlyozni, hogy kifejezetten egy járványhelyzetre rendkívül kevés vállalkozás rendelkezett előzetes cselekvési forgatókönyvvel. Ha volt is ilyen (pl. SAP) az is inkább egy-egy megbetegedést vett alapul. Szubjektív megjegyzésem, hogy érdemes ezt a gyakorlatot felülvizsgálni, leporolva A. S. Grove könyvét (Csak a paranoidok maradnak fenn).
Szerző: O.V.SZ.
Téma felveztőjében (egy többszereplős „intro” videóban) Papp Róbert kifejtette, hogy az MBF X konferencia egyik súlyponti témáját is a COVID-19 adta. Mi több a rendezvény helyszínéül szolgáló hotelben ez volt az utolsó megtartott esemény. keretében már erről is beszéltek. Gyakorlatilag ez volt az utolsó konferencia az adott helyen. Vitaindító kérdésként a munkavállalók és munkaadók – a járványhelyzet generálta, dinamikusan változó – viszonyának alakulására kérdezett rá.
Szakonyi Péter (biztonsági- és vállalatirányítási tanácsadó) válaszában rámutatott, hogy a Munka törvénykönyve (Mt. - atipikus foglalkoztatás fedőnév alatt) nem kielégítően kezeli a „home office” témakörét. Ámbátor a multik jelentős részénél volt erre belső szabályozás, de a kisebb céget teljes felkészületlenség mellett érte a járványhelyzet kiváltotta atipikus foglalkoztatási kényszer. A 47/2020 Kormányrendelet sebtében igyekezett ezt (és még néhány Mt. vonatkozású kérdést) rendezni, de ez még önmagában nem elégséges. Különösen az a kitétel, hogy a felek (munkáltató/munkavállaló) külön megállapodásban eltérhetnek az Mt.-től későbbiekben okozhat problémát, amennyiben ezen megállapodásokat nem rögzítik írásban. Alapvetően problematikus, hogy a megjelölt „rendelkezésre állási” időben miként ellenőrzik a munkavállaló bejelentkezését, munkavégzését. Kiemelten a jelenlegi helyzetben, mind ezt megfűszerezi, hogy számos „kényszer home office-os” a gyermekével is kénytelen foglalkozni. Az már csak hab a tortán, hogy az internetszolgáltatók elkezdték a kötelező minimum felé leszorítani az egyes előfizetők sávszélességét. Azaz, ami 1 embernek még a krízis előtt elegendő volt, az 2-4 embernek ma már biztos, hogy problémaforrás, s erre lehetetlen vállalkozási / munkaadói szinten előre készülni.
A biztonsági oldalról is szót ejtve, számos, az otthoni munkavégzés kapcsán felmerülő adat- és információvédelmet, továbbá kiberbiztonságot érintő kérdéskört nem, vagy nem kellő mértékben szabályozzák a hazai cégek (többsége esetében) működési irányelvei / belső szabályzói. Szakonyi Péter kifejtette, a nem otthoni munkavégzésre kötelezett munkavállaló a járványveszélyre való hivatkozással nem maradhat távol a munkavégzésre kijelölt helytől. Viszont, a MUNKAADÓNAK meg KELL teremtenie a biztonságos munkavégzés feltételeit. Amennyiben ezek nem állnak rendelkezésre, a munkavállaló jogosan utasíthatja vissza a munkavégzést.
Bencsics Zsuzsanna (az SAP Közép-Kelet európai régiójának biztonsági igazgatója) Prágából jelentkezett be. Elmondta, hogy a cseh rendelkezések nagyságrendekkel szigorúbbak, mint az eddig életbe léptetett magyar szabályozások. Utcára ki-, boltba belépni csak szájmaszkban lehetséges. Technikailag kijárási tilalom van érvényeben. A vonatkozó rendelkezések megszegőire minimálisan 20 000 koronás (kb. 240 000 Ft) büntetés vár. Meglátásom szerint, ez nagyságrendekkel nagyobb visszatartó erővel rendelkezik, mint a magyar min. 5000 Ft-os tétel.
A felkért hozzászólók más szavakkal, de tartalmi szempontból hasonló felvetésekkel éltek. Mekkora tartalékkal rendelkeznek a vagyonvédelmi / biztonságtechnikai cégek, hogy a munkavállalóikat megőrizzék. Továbbá, mekkora tartalékokkal rendelkeznek a megrendelők, hogy a krízis alatt a minimális védelmi szolgáltatásokat igénybe vegyék, illetve, hogy a járvány múltával, ismét biztosítani tudják a megfelelő mennyiségű és minőségű biztonsági személyzetet? A krízist megelőzően kb. 93 000 érvényes vagyonőri igazolvánnyal rendelkező munkavállaló volt, melyből 60 000 végzett aktív vagyonvédelmi tevékenységet. Már most, a turizmus és a rendezvényipar hanyatlásából fakadóan, tömege veszítették el állásukat / megbízásukat, s a folyamatnak még közel sem érkeztünk el a végére. Mindemellett, számos régi / új jelentkező van, akik más (nem vagyonvédelmi) területen dolgoztak eddig, de munkahelyük megszűnése, kényszer (fizetés nélküli) szabadságolásuk miatt szeretnének visszatérni a biztonsági szférába. Ausztriában a magyar munkavállalókat küldték el elsőnek, onnan is sokan jönnének vissza vagyonőrnek. Külön probléma, hogy sokuk esetében a kötelező 5 éves vizsgák is hiányoznak. A jelenlegi szabályozók nem teszik lehetővé alkalmazásukat, ehhez a szükséges különbözeti vizsgákat le kellene tenni, ámde a vizsgáztatások most szünetelnek. (Megjegyzés: a videokonferencia egyik résztvevője jelezte, hogy Szlovákiában, 3 hónapnyi időtartamig egy igazolvánnyal rendelkező személy mellett, irányítása alatt, dolgozhat egy igazolvánnyal nem rendelkező)
Szerencsésnek mondhatják magukat azon vagyonőrök, akik olyan cégnél teljesítenek szolgálatot, melyek vagy nem engedhetik meg maguknak biztonsági személyzet létszámának csökkentését (pl. vegyipari cégek, nagyobb elektronikai gyártók stb.) és/vagy rendelkeznek némi áthidaló, éppen ilyen vészhelyzetekre allokált tartalékokkal.
Hárskuti Gábor (Future Security Zrt.) elmondta, cégüknél nem volt jelentős pánik. A fizikai munkavállalók zöme folyamatosan felveszi a munkát, mindamellett kifejezett egzisztenciális félelmeik vannak. Aki elment, részben azért tette, mert féltette az egészségét, részben azért, mert a gyermekét nem tudta kire bízni. Cége kidolgozott forgatókönyvekkel rendelkezik a hasonló helyzetekre, továbbá kifejezetten ilyen célra jelentős (akár fél éves) áthidalást biztosító tartalék áll a rendelkezésükre az üzletmenet folyamatosságát biztosítandó. Meglátása szerint, ezekben a helyezetekben dől majd el, hogy melyik vállalkozás tulajdonos járt el helyesen: az, aki évente kétszer cserélte luxusautóját, vagy az aki tartalékot képzett.
Nem csak a kisebb cégekre igaz, hogy a kialakult helyzetet a munkaidő csökkentésével, a munkáltató opponálása alá tartozó szabadságok aktiválásával, fizetés nélküli szabadságok kiadásával igyekeznek kezelni az egyre jobban elharapózó problémákat. Egyes helyeken, ahol létszükséglet a biztonsági (és egyéb) személyzet, megoldásként felmerült a munkavállalók „összetartása”. Ez a szükséges pihenő és tisztálkodó körletek sebtiben történő létrehozását is jelentette. Általánosan jellemző, a hivatalos egészségügyi javaslatokhoz igazodva, a lehetséges kontaktusok számának minimalizálása.
Gazdasági szempontból jelentős változás, hogy igen hamar tömegessé vált a 60 napra való fizetés. Mint azt néhány résztvevő elmondta, azért (szerencsére) akad még cég, aki normál üzletmenetnek megfelelően, sőt előre fizet. Mindezek ellenére, vagy éppen ezek miatt a kisebb vállalkozások már tömegével adják fel a küzdelmet. Ki szükséges hangsúlyozni, hogy ilyen-olyan okokra visszavezethetően, rendkívül kevés magánszemély, illetve vállalkozás rendelkezik jelentősebb (több hónap áthidalását biztosító) tartalékkal. Ezt csak fűszerezi a vagyonőri szakmát jellemző, igen alacsony átlagos jövedelmi szint.
Egyes meglátások szerint, a jelenlegi helyzet leginkább a hadiállapothoz hasonlítható. Az amúgy is stresszes hangulatot súlyosbítja a védőeszközök alacsony készletszintje. Egyes cégeknél fizikailag el kellett zárni a szájmaszkokat, hogy az arra leginkább jogosultak munkavégzéséhez biztosítani tudják a megfelelő mennyiséget. Ilyen helyzetben kell tartani a munkavállalókban a minőségi munkavégzéshez szükséges morált és az átvészelésbe vetett hitet. Olyan helyeken, ahol szűk időintervallumokon belül kell megoldani többezer stresszes munkavállaló ki-/beléptetését, az egyesével történő testhőmérsékletmérés komoly erőfeszítéseket igényel(ne) még termelnek. Tovább nehezíti a biztonsági személyzet munkáját (is) a helyzet volatilitása, melyből fakadóan akár naponta többször is kaphatnak új utasításokat a munkavállalók.
A Rossmannál, mint azt Szebeni Miklós elmondta, folyamatosan alakítják át az üzeleteket úgy, hogy a munkavállalók minél inkább védettek legyenek. Ennek egyik lépése a kasszák és az ügyféltér plexilappal történő elválasztása (erre egyes benzinkúthálózatoknál is van példa); továbbá ózongenerátorokkal tisztítják a környezetet. Az alkalmazottak vizsgálatához hőkamerákat terveznek beszerzni, jelenleg ők is érintésmentes digitális hőmérőket használnak.
Általánosságban kiemelték a résztvevők, hogy a saját munkavállalók erőteljesebb szűrése (járt-e külföldön, volt e kapcsolatban külföldivel stb.) mellett, a kamionosok esetében még szigorúbb protokollt léptettek életbe. Több cégnél teljesen elkülönített terminált hoztak létre, hogy semmiképp se kerüljenek kontaktusba a helyi munkavállalókkal. Ami a beléptetéseket illeti, arra is kreatív folyamatokat alakítottak egyes helyeken (pl.: külön zacskóba kell behelyezni az okmányokat az átvizsgáláshoz; a vizsgálat és visszaadás során több „átcsomagolás” zajlik le, hogy a biztonsági személyzet semmiképp se kerüljön kapcsolatba egy esetlegesen fertőzött felülettel).
Több cég, az ázsiai metódusnak megfelelően, kötelezővé tette mindenki számára a szájmaszkok viselését. Egyes helyeken, a céges policyre hivatkozva, alapértelmezetten elvetik a home office lehetőségét. Előfordul olyan is, hogy 120-130 ember dolgozik egy plexilappal kettéválasztott irodában. A mindennapi takarítás és fertőtlenítés mellett is ez erősen vélelmes gyakorlatnak tekinthető.
Az érintésmentes digitális hőmérők alkalmazását számos hozzászóló kiemelte, de úgy ezen eszközök, mint a hőkamerák hatákonysága kapcsán fogalmazódtak meg kérdések. Személyes tapasztalatom, hogy az érintésmentes hőmérők nem igen bírják a jelentősebb hőmérsékletingadozásokat, a hideget stb. Továbbá, egy fagypont körüli külső hőmérséklet esetén a bőrfelület kellően lehül ahhoz, hogy ne feltétlenül a tényleges testhő kerüljön megjelenítésre. A hőkamerák kapcsán is hasonlatos vélemények kerültek kifejtésre. Kiegészítve azza, hogy az egyes gyártók által vállalt 0,3 °C-os pontosság remek eredmány, de ez épp a 37 °C körüli testhőmérséklet esetén kiemelten visszás eredméynekre vezethet. Különösen a női munkavállalók esetében, akik esetében, havonta x napon keresztül természetes lehet az enyhe hőemelkedés.
A hőmérés, de különösen a hőkamerás vizsgálat (úgymond) kiverte a biztosítékot a NAIH-nál és egy eléggé szigorúnak tekinthető (idő közben, a vészhelyzet okán módosított) állásfoglalást tettek közzé, a GDPR jegyében. Dr. Pataki Gábor ezzel kapcsolatban a „jogos érdek” fogalomkörét emelte ki. Úgy a cég, mint az alkalmazottak, illetve a látogatók jogos érdekét szolgálhatja a beléptetett személyek testhőmérsékletének mérése, a mért értékek és / vagy az ezek alapján készült statisztikák a „békeidőkben megszokottnál” hosszabb idejű tárolása.
Külön problémaként jelentkezett a home office kapcsán az offline postaküldemények kérdése, melyek jellemzően nem jutnak el a címzetthez, mivel azok nem mennek be a céghez, hogy átvegyék. A nemzetközi gyakorlatban a házhozszállítástól a 3 napos „karantént” követő felbontásig (szkennelés, emailben elküldés) szerepelnek megoldások. Hangsúlyozandó, hogy ez a jelenlegi helyzet. A későbbiekben várható az offline postaküldemények számának jelentős mértékű csökkenése.
Egy résztvevő, a TEK Társadalmi Kapcsolatok Osztálya vezetőjének címezve jelezte, hogy soha nem látott mértékben kelnek el az engedély nélkül tartható fegyverek. Kérdése arra irányult, hogy mit lehet ez ügyben tenni, hiszen ez (meglátása szerint) biztonsági kockázat. A válaszában Jasenszky Nándor rámutatott, hogy amíg a vonatkozó jogi környezet nem változik, rendkívül nehéz megoldani az engedély nélkül használható fegyverek visszaszorítását.
A felsőoktatás (egyetemek) gyakorlatával összefüggésben Pető Richárd elmondta, hogy dinamikusan átálltak a távoktatásra. Némi polemizálás alakult ki annak kapcsán, hogy a távoktatás és vizsgáztatás milyen értékű és mértékű tudást hitelesít. Egyes meglátások szerint 2020 – bár bíznak benne, hogy júniusig stabilizálódik a helyzet – egy szörnyű év lesz a vizsgáztatási / kibocsátási eredmények kapcsán. Más meglátások szerint ez egy lehetőség, hogy ne a lexikális tudást jutalmazzák a vizsgáztatók, hanem teret nyerjen az elsajátított tudás alkalmazásának értékelése.
Egyértelmű álláspontnak tűnt a videokonferencia résztvevői részéről, hogy a jelenlegi krízis egy új típusú munkakultúra alapjait teremtheti meg a legtöbb vállalkozás esetében, de még az államigazgatásban is. Ennek megvalósításához természetesen még számos lépést kell megtenni, legelőször is tisztázni kell a home office kereteit, kockázatfelméréseket szükséges készíteni. Példának okáért, még akár a logisztikai diszpécserek is sok esetben végezhetik minden gond nélkül otthonról a munkájukat.
Érdemes kihangsúlyozni, hogy kifejezetten egy járványhelyzetre rendkívül kevés vállalkozás rendelkezett előzetes cselekvési forgatókönyvvel. Ha volt is ilyen (pl. SAP) az is inkább egy-egy megbetegedést vett alapul. Szubjektív megjegyzésem, hogy érdemes ezt a gyakorlatot felülvizsgálni, leporolva A. S. Grove könyvét (Csak a paranoidok maradnak fenn).
Szerző: O.V.SZ.
Tagek: biztonság esemény őrzés-védelem
Cikkek hasonló témában
Zmax az Adria Security Summiton
- 2024-10-18
- /
- Céges hírek
Eladná élőerős vagyonvédelmi cégét?
- 2024-09-26
- /
- Őrzés-védelem
Ajax CCTV Telepítői Képzés
- 2024-09-13
- /
- Esemény