Arcfelismerés a GAO szemszögéből
- Biztonságtechnika
- /
- 2020-08-31
Globális viszonylatban is elsőként fogalmazta meg egy kormányzati szereplő, hogy „elfogult” mesterséges intelligencia (MI) – technológiai értelemben véve – nem létezik.
A GAO (Kormányzati Elszámoltathatósági Hivatal - az USA kongresszusának pártokon felülálló szervezet) GAO-20-522-es számú, kongresszusi képviselők állásfoglalásigényére reagálva elkészített jelentése meglehetős mélységben elemezi az arcfelismerés problémakörét. Javaslatait tekintve, jelentős eltérések nem érhetők tetten korábbi, hasonló témában készült jelentésében megfogalmazottakhoz viszonyítva. A 2013-as anyag „kongresszusi jogalkotási aktus szükséges a személyhez fűződő jogok megóvása érdekében” megállapítást a 2020-as tanulmányban is a leghangsúlyosabban között található.
Ami mindenképp elismerést érdemel, az az MI „elfogultság” kérdéskörének kezelése. Megjegyzik, hogy a probléma ugyan létezik, de a tanító adatbázisok, valamint az alkalmazott algoritmusok megfelelő mértékű módosításával a probléma hatékonyan kezelhető. Továbbá kifejtik, hogy az eredmények erőteljesen függenek az adott alkalmazás felhasználási céljától (arcazonosítás, személyazonosítás, arcelemzés), valamint a telepítés mikéntjétől és hogyanjától. A Tanulmány „érdekes, bár reális” ajánlásai között szerepel, hogy csak kiváló minőségű képanyagot alkalmazzanak a felhasználók arcfelismerési célokra. Ezzel csak egyet lehet érteni, a kivitelezés azonban már egy másik (szintén) jogalkotási témakör része kellene, legyen.
Hasonló szabályozási kérdések az EU tekintetében csak mérsékeltebben jelennek meg, tekintettel a GDPR hatályára. Azonban az Európai Bizottság MI témában (2020 februárjában) kiadott véleménynyilvánítása (White Paper) még ún. diszkriminációellenes megközelítést javasolt a téma kapcsán.
Forrás: www.gao.gov
A GAO (Kormányzati Elszámoltathatósági Hivatal - az USA kongresszusának pártokon felülálló szervezet) GAO-20-522-es számú, kongresszusi képviselők állásfoglalásigényére reagálva elkészített jelentése meglehetős mélységben elemezi az arcfelismerés problémakörét. Javaslatait tekintve, jelentős eltérések nem érhetők tetten korábbi, hasonló témában készült jelentésében megfogalmazottakhoz viszonyítva. A 2013-as anyag „kongresszusi jogalkotási aktus szükséges a személyhez fűződő jogok megóvása érdekében” megállapítást a 2020-as tanulmányban is a leghangsúlyosabban között található.
Ami mindenképp elismerést érdemel, az az MI „elfogultság” kérdéskörének kezelése. Megjegyzik, hogy a probléma ugyan létezik, de a tanító adatbázisok, valamint az alkalmazott algoritmusok megfelelő mértékű módosításával a probléma hatékonyan kezelhető. Továbbá kifejtik, hogy az eredmények erőteljesen függenek az adott alkalmazás felhasználási céljától (arcazonosítás, személyazonosítás, arcelemzés), valamint a telepítés mikéntjétől és hogyanjától. A Tanulmány „érdekes, bár reális” ajánlásai között szerepel, hogy csak kiváló minőségű képanyagot alkalmazzanak a felhasználók arcfelismerési célokra. Ezzel csak egyet lehet érteni, a kivitelezés azonban már egy másik (szintén) jogalkotási témakör része kellene, legyen.
Hasonló szabályozási kérdések az EU tekintetében csak mérsékeltebben jelennek meg, tekintettel a GDPR hatályára. Azonban az Európai Bizottság MI témában (2020 februárjában) kiadott véleménynyilvánítása (White Paper) még ún. diszkriminációellenes megközelítést javasolt a téma kapcsán.
Forrás: www.gao.gov
Tagek: arcfelismerés biometria
Cikkek hasonló témában
Írisz szintű „élő-arc” detektálás
- 2023-04-19
- /
- Biztonságtechnika
Arcazonosítás DNS alapokon
- 2022-01-31
- /
- Biztonságtechnika