Hogyan terjesztette ki Oroszország a videós megfigyelőrendszerét

Felhasználói fiók Hírlevél feliratkozás

Hogyan terjesztette ki Oroszország a videós megfigyelőrendszerét

Külföld
/
2021-01-25

2020-ban Oroszország a harmadik volt a világon a területén működő CCTV (arcfelismerő szoftverrel ellátott térfigyelő) kamerák számában. Emellet dollármilliókat fektetett arcfelismerő szoftverekbe, és elindították a világ egyik legátfogóbb megfigyelési rendszerét is Moszkvában.

Míg a hatóságok azt mondják, hogy ez javíthatja a közbiztonságot, és segít a koronavírus-járvány elleni küzdelemben, emberijogi aktivisták aggodalmukat fejezték ki a szabályozás hiánya és a személyes adatokkal való lehetséges visszaélések miatt.

Hogy áll Oroszország a többi országhoz képest?
Az információs és analitikus ügynökség, a Telecom Daily friss tanulmánya szerint több mint 13 millió CCTV kamera volt 2020-ban Moszkvában. Ennél csak Kínában és az USA-ban volt több: előbbiben 200 millió, utóbbiban pedig 50 millió. Ha az ezer főre jutó kamerák száma szerint rangsorolunk, akkor is a harmadik helyen áll Oroszország, az USA és Kína után.

Az 1000 főre jutó CCTV kamerák száma
(az 5 listavezető ország)

Oroszországban a kamerák több mint felét (csaknem 8 milliót) kereskedelmi szervezetek helyezték üzembe, hogy megvédjék az ingatlanjaikat. Egyharmadukat (csaknem 4,5 milliót) iskolákban, kórházakban és kormányzati intézményekben helyezték el. A többi kamerát (körülbelül 1,1 milliót) magánszemélyek tettek ki a tanulmány szerint.

Ki helyezi ki a kamerákat Oroszországban?
(a kamerák százaléka)

Korábbi felmérések (pl. a CompariTech és a PreciseSecurity.com által készített) úgy találták, hogy Oroszország nem minden városának kameráiról jelentett adatokat, ami nehézkesebbé teszi, hogy más országokkal hasonlítsuk össze. Mindazonáltal az kiderült, hogy 193 ezer kamerát helyeztek ki Moszkvában és 55 ezret Szentpétervárott 2019-ben. Mindkét város ott van a világ 50 legmegfigyeltebb városa között: Moszkvában 15,4 kamera jut ezer emberre (29. helyen áll ezzel a listán), míg Szentpéterváron 10,1 kamera jut ezer főre (a 37. helyen áll).

A CCTV kamerák sűrűsége a kiválasztott városokban
(kamerák száma négyzetkilométerenként)

Miért használnak CCTV kamerákat?

Számos ország hatósága reménykedik abban, hogy a CCTV kamerákkal csökkenteni lehet a bűncselekmények számát, javítani a közbiztonságot vagy segíteni a közlekedési helyzetekben. A másik oldalról viszont komoly aggodalmak merülnek fel az emberek magánéletével a közterületeken és azzal kapcsolatban, hogy a kamerákról származó adatokat biztonságosan kezelik-e.

2020-ban a koronavírus-járvány új perspektívát is adott a témához, mivel számos ország kezdett el használni high-tech megfigyelési rendszert, hogy biztosak legyenek abban, hogy a karantén alatt valóban otthon maradnak-e az emberek. Például Hongkongban karantén-csuklópántot kellett hordani, Dél-Koreában pedig a telefonok helyrajzi adatait használták arra, hogy kövessék a betegek mozgását.

Számos teszteléssel töltött év után, 2020 januárjában Oroszország elindította az arcfelismerő rendszerét. Több mint 100 ezer már korábban kihelyezett kamera felel meg ennek a technológiának.

A járvány elején Oroszországban tehát helyben adott volt a rendszer, ami lehetővé tette a hatóságok számára, hogy ellenőrizzék, az emberek betartják-e a karantén-szabályokat. Jelentések szerint, a kamerák képesek voltak jelezni a szabályokat megszegőket akkor is, ha csak pár percre hagyták el az otthonukat, hogy kivigyék a szemetet.

Hogy működik az arcfelismerés?

A rendszer több ezer ismertetőjegyet analizál, és létrehozza egy arc egyedi digitális leképezését.
Méri például az orr szélességét, az állív hosszát és a szemek közti távolságot is.

A rendszer összehasonlítja az arc lenyomatát az adatbázisában szereplő képekével.
Amint egyezést talál, riaszt egy kezelőt.

Mennyit költenek a kamerákra?

2019-ben Moszkva több mint 53 millió dollárt költött az arcfelismerő technológia hardwerjeire.

Egy friss MBH Media-jelentés szerint a moszkvai polgármesteri iroda további 35 millió dollárt költött erre 2020-ban. A büdzsé legnagyobb részét (mintegy 19 millió dollárral) a moszkvai földalatti vitte, ahol csaknem a szerelvényeinek egynegyedébe 8 kamerát kellett felszerelni. További támogatásokat adtak arcfelismerő rendszerek telepítésére, adattárolási megoldásokra és fentartási költségekre is a villamosokon, buszokon.

Mit tervez legközelebb Oroszország?

2020 júniusában Oroszország aláírt egy szerződést a baljós, "Orwell"elnevezésű arcfelismerő rendszerekre az összes – több mint 43 ezer - iskolába. A hatóságok szerint erre azért volt szükség, hogy növeljék a biztonságot azzal, hogy ellenőrzik a gyerekek mozgását, és azonosítják a lehetséges kívülállókat az iskola területén.

Három hónappal később további arcfelismerő rendszerek telepítését jelentették be Oroszország-szerte. Moszkva mellett 10 másik városban helyeznek ki kamerákat a közterületeken és a lakóépületek bejáratainál. A városok teljes listája nem derült ki, de Nyizsnij Novgorodban például körülbelül 3 ezer kamerát kell kihelyezni a hatóságok szerint.

Az orosz rendőrség ugyancsak fejleszt egy olyan rendszert, ami a tetoválás, a szem írisze, a hang vagy a testmozgás alapján ismerné fel az embereket. A testtartás-felismeréssel már 50 méter távolságból is azonosítani lehet valakit úgy, hogy nem is néz a kamera felé. A rendszer a lépések hossza, a lábfejek által leírt szög vagy a karok mozgása alapján analizálja az ember mozgását, és nem egykönnyen becsapható.

Jellemzők, amelyeket figyelnek a testtartás-felismerő rendszerek

Minthogy minden megfigyelési technológia nagyban függ az adatbázisoktól, Oroszország létre akar hozni egy központosított bankot az ujjlenyomatok, arcképek és más biometrikus adatok részére. Az adatbázis információkat gyűjtene mind az oroszokról, mind a külföldiekről. A tervek szerint három éven belül lérejön az adatbank.

Hogyan vélekednek az oroszok a videómegfigyelésről?

Miután Moszkvában elindították az arcfelismerő-rendszert, állítólagos adatszivárogtatásokról érkeztek jelentések. Például a digitális jogokkal foglalkozó szervezet, a Roszkomszvoboda számos esetet dokumentált moszkvai lakosokról, akiknek az adatait pénzért árulták az interneten. A Roszkomszvoboda egyik önkéntese, Anna Kuznyecova állítólag 79 moszkvai kamerából tudott adatokhoz jutni, köztük a saját személyes adataival. Polgári pert indított a Moszkvai Információs és Technológiai Hivatal ellen.

Mindemellett, a moszkvaiak megosztottnak látszanak a videómegfigyelésekkel kapcsolatban. 47 százalékuknak inkább pozitív érzései vannak ezzel kapcsolatban, arra hivatozva, hogy a kamerák a bűnözés ellen harcolnak, és nagyobb biztonságot tesznek lehetővé, míg 42 százalékuk inkább negatív érzésekkel viseltetik iránta. Leginkább amiatt aggódnak, hogy a rendszer megsérti a szabadságukat. Néhány válaszadó szerint pedig feleslegesek, csak kidobott pénz kamerákra költeni.

Milyen érzésekkel fogadták a moszkvaiak a videómegfigyelést?
(százalékokban)

Áldás vagy átok?

Míg az arcfelismerő-rendszerek igazolhatónak tűnhetnek egy világjárvány alatt, emberijogi csoportok a szabályozást sürgetik, hogy az intézkedések átmenetiek és a jelenlegi helyzettel arányosak legyenek, illetve ne használják őket aljas célokra. Például a hatóságok Oroszországban, Belaruszban vagy más elnyomó hatalmaknál arra is használhatják a technológiát, hogy kormányellenes tüntetések résztvevőit azonosítsák be.

A Human Rights Watch és az Amnesty International is megjegyezte, hogy folyamatosan romlik az emberijogi helyzet Oroszországban. Marad a kérdés: ha majd egyszer véget ér a járvány, Oroszország képes lesz-e megtalálni az egyensúlyt a biztonsági megfigyelés és az emberek személyes jogainak megóvása között?