A mesterséges intelligencia (közel-) jövője a video-biztonságtechnikában
MI sem egyszerűbb
- Biztonságtechnika
- /
- 2021-10-25
Ez azt jelent, hogy nagyjából 8 emberre jut egyetlen video-biztonságtechnikai képalkotó eszköz. Mostanra talán nem meglepő, de az „ezer főre jutó CCTV kamera” mérőszám alapján egyetlen nyugati város jutott be a „legjobb” 20 közé – azt hiszem, már mindenki kitalálta, Londonról van szó, amely harmadik a listán. A brit fővároson túl 16 kínai (az első és második helyen is ők állnak), továbbá 3 indiai város kerültbe idén a húszas listába. A nagy kérdés az, hogy mit kezd a világ ekkora információdömpinggel?
 |
A megfigyelés világa - 2021
Színes, szélesvásznú globális felmérések szerint, a CCTV kamerák száma nem korrelál egyértelműen a bűnelkövetési rátákkal. Azaz, nem szükségszerűen igaz, hogy minél több kamera figyeli meg mindennapjainkat, annál alacsonyabb az elkövetett (és ismertté vált) bűncselekmények száma.
Példának okáért, míg az 1000fő/kamera alapon második helyezett Wuhszi városa (90.49 kamera/ 1000 fő) példa értékűen biztonságosnak számít a statisztikák alapján, addig az első helyezett Tajjüan (117,02 kamera / 1000 fő) a bűnözési ráta tekintetében az közép kategória alsó sávjában helyezkedik el. A harmadik helyezett London (73,31 kamera / 1000 fő) pedig masszívan a középszekcióban helyezkedik el. Általában Churchillnek tulajdonítják azt a mondást, hogy „csak azon statisztikákban hiszek, melyeket magam manipuláltam”; itt azonban fogadjuk el a tények, szem előtt tartva azonban, hogy arra nincsenek hiteles felmérések, hogy a bűnözési ráta miként alakulna a kamerák hiányában.
A Nagy Adat
Visszatérve a korábbi kérdésre: mit kezdünk a CCTV rendszerek által generált, emberi elmével nehezen felfogható méretű információval? Kína esetében már ismert, hogy gyakorlatilag minden információt begyűjt és feldolgoz állampolgáraival – bár ez kevésbé köztudott: a területén működő vállalkozásokkal – kapcsolatban, s ez alapján „osztályozza” őket. Az alacsonyabb minősítésnek pedig húsbavágó következményei lehetnek. Természetesen, a „minden információ” alatt a gigászi méretű közterületi CCTV rendszerekből származó információk is értendők. Nem csak azt figyelik (és aggregálják), hogy valaki mennyire tartja be a kínai „KRESZ” szabályait vezetés közben, de arcfelismerő rendszerekkel azt is megfigyelik, hogy gyalogosként az illető mennyire folytat szabálykövető magatartást. A tervezett (talán már üzemelő) frissítések – melyeket részben a COVID-19 járvány kényszerített ki (pl. mivel maszkviselés csökkentette az arcfelismerés hatékonyságát) – arra is lehetőséget nyújtanak, hogy az egyes állampolgárokat mozgásmintájuk alapján azonosítsák, illetve ez alapján a viselkedését elemezzék, minősítsék. Talán felesleges is kiemelni, hogy mindez elképzelhetetlen lenne különböző MI algoritmusoka alkalmazása nélkül.
Felmerül a kérdés: egyéb országokban mi lehet a gyakorlat? El kell keserítsek mindenkit: Kína példája csak azért ismert, mert a világ egyik legnagyobb országa (jelentős gazdasági, katonai és diplomáciai potenciállal). A Carnegie Alapítvány 2019-es felmérése szerint, 75 ország alkalmazott MI-t a térfigyelőrendszereikből származó adatok emészthető információvá alakításához.
 |
Bár az Európai Parlament és úgy többé-kevésbé az ún. „nyugati kultúrkör” erőteljesen berzenkedik az MI támogatású közrendvédelmi megoldásoktól, gyakorlatilag minden EU tagállam rendvédelmi szerve használ valamilyen MI alapú – CCTV rendszerek video-anyagát is feldolgozó – személy és/vagy viselkedés azonosító technológiát. Míg a holland rendőrség a bűnözői adatbázisok (fotók) alapján szűri a kamerák képanyagát, a londoni „testület” már „online” arcfelismerést futtat; a franciák a gyanús viselkedés kiszűrésében jeleskednek.
Az EU jelenleg vajúdik egy, az MI alkalmazásának szabályozását célzó jogszabályon. Eltekintve az MI megfogalmazásának pongyolaságától, a tervezet érdekessége, hogy nemes egyszerűséggel ennek hatálya alá kívánják helyezni a biometrikus azonosító megoldásokat is. A jövőbeni irányelv jelenlegi szövegezése alapján a rendvédelmi célú (tömeges) biometrikus azonosító rendszerek alkalmazása meglehetősen szigorú keretek közé lenne szorítva. Az egyéb (pl.) beléptető rendszerek esetében (tekintve, hogy erre vonatkozóan a GDPR-ban is szereplenek kötelezettségek) sokszorosan értelmezett dupla adminisztrációra lennének kényszerítve a biometrikus azonosítást (is) alkalmazó beléptetőrendszereket üzemeltető cégek. Nem mellesleg, a az Európai Parlament tokkal és vonóval együtt tiltani szeretné a rendvédelmi célú biometrikus azonosító technológiák alkalmazását – különböző személyiségi és kisebbségi jogok csorbulására hivatkozva. Természetesen, ez még csak terv és sok víz lefolyik még a Dunán, míg végleges formáját elnyeri.
Mindezek tükrében érdekes a Deloitte nem régiben publikált tanulmánya, mely szerint akár 30-40%-kal is csökkenthető a bűnelkövetések száma, amennyiben MI alapú predikciós megoldásokkal „turbózzuk fel” egy adott település (terület) rendvédelmét. Példának okáért, a távol-keleti despotizmussal közel sem gyanúsítható kanadai Vancouver városában predikciós algoritmus segítségével igyekeznek előre jelezni, hogy pl. a város mely területein várható a betörések számának emelkedése – ezt követően megnövelik az adott területen a járőrök számát, elriasztva a bűnelkövetők adott hányadát a területről. Továbbá, a turizmus / vendéglátás szempontjából kiemelt negyedekben hatékonyabban tudják, a CCTV kamerák képanyagát felhasználva, időben kiszűrni a közterületen tevékenykedő bűnelkövetőket (pl. zsebtolvajok) és rendbontókat. Tekintettel arra, hogy – a tanulmány állítása szerint – a rendőrtisztek hiánya általános jelenség még a nyugati világban is, az ehhez hasonló megoldások jelentősen hatékonyabbá tehetik a rendelkezésre álló létszám hatékonyabb felhasználást (is).
Itt érdemes rávilágítani az MI alapú (pl. predikciós) megoldások alkalmazásának előnyeire a vagyonvédelem/biztonságtechnika területén. Némi leegyszerűsítéssel, az előzőekben vázoltakhoz hasonló lehetőségeket biztosíthat az MI a privát szféra számára. A megfelelő algoritmusok „hadrendbe” állításával, a biztonságtechnikai és egyéb rendszereiből származó adatok feldolgozásával, egy adott szervezet jó előre „értesülhet” lehetséges, akár jelentős anyagi veszteséget okozó eseményekről. A vancouveri példát alapul véve, egy hipermarket esetében a rendszer javaslatot tehet, hogy a hét adott napjain, meghatározott időintervallumokban hová érdemes allokálni több biztonsági őrt.
Mindemellett számtalan egyéb, nem csak szűken értelmezett vagyonvédelmi előnnyel járhat az MI alapú elemző / predikciós megoldások alkalmazása. Szeretjük, avagy sem, középtávon már feltételezhető, hogy globális léptékben mérve a részben/egészben felhő-alapú, MI funkcionalitással rendelkező SaaS (Biztonság, mint Szolgáltatás) rendszerek egyre meghatározóbb szerepet fognak betölteni a biztonságtechnika piacán. Ma még elhanyagolható a piaci részesedésük, ami részben köszönhető szűkebb pátriánk konzervatívabb megközelítésének, részben az MI SaaS megoldások gyenge ár-érték arányának; értsd: a jelenlegi szolgáltatók többsége alig magasabb szintű szolgáltatást kínál, mint egy középkategóriás „hagyományos” CCTV rendszer – meglehetősen borsos áron. Ezen szolgáltatók nem publikált versenyelőnye abból fog származni, hogy az egyre növekvő számú „előfizető” partnereik hihetetlen méretű, aktív adatbázist kínálnak MI megoldásaik fejlesztéséhez, melyek egyre kívánatosabbá válnak végfelhasználók számára.
Zárszó
Magától értetődően, itt és most nem kerülhetett részletesen kifejtésre a vagyonvédelem minden egyes területe, melyek hatékonysága a sokszorosára növelhető az MI technológia alkalmazásával. Szándékosan alig esett szó az MI alapú kép- /videotartalom-elemzésben rejlő lehetőségekről. Fontos lenne megérteni, hogy remek dolog egy-egy funkció hatékonyabbá tétele különböző algoritmusok segítségével, de a nagy előrelépést onnantól datálhatjuk majd, amikor egy komplex megoldás a védett szervezet számos adatforrásából „táplálkozva” biztosít hatékonyságnövelő, vagyonvédelmi / biztonsági célú elemzéseket és előrejelzéseket.
Szerző: O.V.SZ.
Források:
eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A52021PC0206
https://www.comparitech.com/vpn-privacy/the-worlds-most-surveilled-cities/
https://www.scmp.com/economy/china-economy/article/3096090/what-chinas-social-credit-system-and-why-it-controversial
https://carnegieendowment.org/2019/09/17/global-expansion-of-ai-surveillance-pub-79847
https://www2.deloitte.com/global/en/pages/public-sector/articles/urban-future-with-a-purpose/surveillance-and-predictive-policing-through-ai.html
POLITICO
spot.ai
Cikkek hasonló témában
A biztonság új kora
- 2024-04-16
- /
- Biztonságtechnika
Az objektumazonosítás alap!
- 2024-02-05
- /
- Biztonságtechnika
