HDD életartam
Az AFR az új MTBF?
- Biztonságtechnika
- /
- 2023-06-05
Örök vita szakmai körökben, hogy egy HDD meddig is képes kiszolgálni a „gazdáját” – de legalábbis az adott informatikai eszközt. Egyes megállapítások szerint három év után már ideje szanálni az „öreg” adattárolót, de öt év múltán mindenképp.
Másik oldalról számtalan felvetés érkezik, hogy „de nálam 20 éve gond nélkül ketyeg az öreg XYZ márkájú winchester!” Eszemben sincs, hogy igazságot tegyek a nálamnál bölcsebb informatikai tudorok vitájában, de azért egy pár gondolat erejéig elfilozófálgattam e kérdésről, s hátha valakit viszontválaszra ösztönöz műkedvelő írásom.
Megpróbálom, rossz szokásommal ellentétben, rövidre fogni mondanivalómat, ezért rögvest a közepébe is vágnék: nincs SI mértékegység szerinti válasz arra, hogy mikor kell egy HDD-t nyugdíjazni. Önmagában ez a kérdés hajaz azon örökbecsű felvetésekre, melyek azt firtatják, hogy egy adott kapacitású akkumulátor mekkora áthidalási időt biztosít a rákötött fogyasztóknak. Bár, a példa nem az igaz, mert erre van egy elméleti képlet, mellyel számolhatunk. Persze, részlegesen becsapjuk magunkat, mert nem számolunk a környezeti hőmérséklettel, az akku állapotával, a fogyasztók áramfelvételét befolyásoló apró finomságokkal, de mégis egy a jó öreg fizikakönyv ad nekünk egy mankót.
Na most, ez a mankó eléggé gyenge anyagból készül, ha a HDD-k (és SDD-k) kapcsán tesszük fel a „meddig is” jellegű kérdést. Ökölszabályként szokás emlegetni, hogy 3-5 év elteltével érdemes a cserén erősen elgondolkodni. Ez egy támogatandó elgondolás, hiszen mégiscsak biztonságtechnikáról beszélünk, eléggé kellemetlen, ha azért nincs meg a képi (hang stb.) bizonyíték, mert az „öregecske” HDD-nk épp az adott szituáció rögzítése idején gondolta úgy, ideje átköltözni az „örök szerverfarmra”. A gyakorlati probléma az, hogy van ez az ökölszabály, vannak a megmondó emberek (nekem 10+ éve gond nélkül működik) és vannak a külső befolyásoló körülmények.
Ilyen (külső) befolyásoló körülmény lehet a por, a hőmérséklet, a páratartalom, a rögzítőt/hdd-t érő külső fizikai behatások (rázkódás, rezgés). Biztos vagyok benne, hogy már mindenki járt olyan szervezetnél (megrendelő/felhasználó), ahol csodás, pormentes, légkondicionált termekben ketyegtek az adott „céget” kiszolgáló szerverek. Minden DVR/NVR (stb. -be integrált HDD) álma. Azonban a CCTV rendszer rögzítőjének helyét – a „jó lesz az úgy” / „ott van neki hely” – rendezési elv mentén a biztonsági őrség légkondimentes, takarítást csak sátoros ünnepeken látó helységében jelölik ki. Akkor még a padlásokon, pincékben, raktárakban elhelyezett rögzítőkről még nem beszéltünk. Tudom, a becsületes tervező/telepítő elmondja, hogy kell a szerverszekrény, amit vagy kifizet a megrendelő, vagy nem. Mindazonáltal, bár sokat véd, egy magas hőmérsékletű helyiségbe telepített standard szerverszekrény legfeljebb a por és pára ellen jelenthet emeltebb szintű védelmet. Természetesen, itt és most hagyjuk figyelmen kívül az olyan speciális üzemi körülményeket, mint közlekedési eszközök (busz, vonat, teherautó stb.), de számtalan olyan telepítési környezet van, ahol gyakori / állandó, nem is kismértékű rezgésnek vannak kitéve a rögzítők. Ilyenek lehetnek a gyártóüzemek, jelentő járműforgalmat lebonyolító telephelyek, nagy járműforgalmat „lebonyolító” közutak (pl. autópályák) menti telepítési helyszínek; a sor még hosszan folytatható, de a jelentősebbek talán felsorolásra kerültek.
Ezek csak a külső körülmények voltak, a finomabb befolyásoló összetevőkre most nem térnék ki. Azaz, csak egy apróság: a forgási sebesség. Igen, az a bizonyos rpm-ben megadott érték, amiről mindenki tudja, hogy a több a jobb. Hogy mennyivel is jobb, az nem képezi jelen írás tárgyát, de azt azért érdemes figyelembe venni, hogy minél nagyobb az rpm, annál nagyobb a termelt hő. Itt egy rövid visszautalást tennék a fent írtakra, és szerintem azonnal érthető, hogy egy nem légkondicionált, nettó „forró” helyiségben ez a „fűtésrásegítés” nem az adott HDD élettartamának növelését támogatja – a fizikai összetevők öregedésére gyakorolt hatást, most hagyjuk figyelmen kívül, illetve azt is, hogy az 5 °C alatti környezeti hőmérsékletben végzet üzemeltetés sem segít meghosszabbítani a winchesterek élettartamát.
Rendben, ezt mind tudjuk, de arra még mindig nem kaptunk választ, hogy mikor is érdemes cserélni egy winchestert. A gyártók (jellemzően) mindig is igyekeztek valamilyen összehasonlításra alkalmas mérőszámot rendelkezésünkre bocsátani. Valójában, ha két terméket – várható élettartam szempontjából – össze akarunk hasonlítani, ezek adottak számunkra. Régebben és jellemzően a MTBF (meghibásodások közti átlagos idő) értéket adták meg a. Az MTBF két egymás utáni meghibásodás közti (várható) üzemidőt jeleníti meg, órában megadva. Viszonylag könnyedén belátható, hogy ez egy kicsit „érdekes” egy HDD esetében, hiszen nem igazán jellemző, hogy egy a „harcot feladó” HDD-t javítás után ismét csatasorba állítanánk, különösen nem a biztonságtechnika világában. Megjegyzem, ez a számítási mód a hadseregeknél alakult ki, ahol több értelme van. Logikus, katonák számára fontos, hogy egy Leopard 2A7+ mennyi ideig képes ellátni feladatait egy „nagygenerált” követően. A HDD-k esetében az MTBF valójában azt jelezte, hogy a gyártó labortesztjei (és a „garancia-részleg” visszajelzései) alapján menyi idő fog (átalagosan) eltelni az első meghibásodásig – ami az MTTF (átlagos időintervallum a meghibásodásig) lenne. Valójában úgy az MTBF, mint az MTTF vonatkozásában „izgalmas” értékeket jelenítenek meg a gyártók, hiszen a „gyengébb” párszázezer órás MTBF/MTFF is több évtizedes élettartamot jelentene. Példának okáért az MTTF számítása során az tesztelési időintervallumot (órában megadva) szorozzák a tesztelt eszközök számával, majd osztják meghibásodott eszközök számával. Azaz, ha ezer HDD-t tesztelünk 3 hónapig (kb. 2200h) és ez idő alatt csak 5 hibásodik meg, az 50 éves MTTF-nek felelne meg.
Az MTBF / MTTF „életszerűtlenségét” kiküszöbölendő egyes gyártók elkezdték alkalmazni az AFR-t (meghibásodások évesített rátája). Ez az érték már kvázi dinamikusnak tekinthető (hogy nem legyen egyszerű az életünk) és figyelembe veszi, hogy az adott/hasonló típusú HDD-ből mennyit értékesítettek, ezekből mennyi hibásodott meg a gyártó hibájára visszavezethetően – azaz nem szerepelnek benne a „nem találtunk hibát” / „túlzott és állandó rázkódás okozta a hibát” stb. esetek –, majd ezt az értéket vetítik egy éves időintervallumra – tehát az AFR megmutatja a meghibásodások valószínűsíthető évenkénti arányát. Persze, itt is találkozunk rengeteg „ha”-val. Ilyen „ha”, hogy az AFR csak akkor valid, ha felhasználó (HDD) nem lépi át az éves üzemidőt, start/stop ciklust, a HDD a megadott névlegesen feszültségen és a megadott hőmérsékleti intervallumban üzemel. S persze, csak arra ad választ, hogy milyen valószínűséggel fog meghibásodni az adott HDD. Ugye milyen egyszerű?!
Akkor most hol az igazság? Nem egyszerű kibogozni a valós támogató adatokat a betűszavak világában. Érdemes azonban megnézni, hogy az adott HDD-re mennyi garanciát vállal a gyártó. Jelentőset nem tévedhetünk, ha ehhez igazítjuk a winchestereink cseréjének időpontját. A Blackblaze érdekes, jelentős időintervallumot és HDD mennyiséget (+200e db) felölelő tesztje szerint az első másfél évben relatív magas meghibásodási ráta után következik egy „nyugodtabb” másfél év. Három és fél év után a meghibásodási ráta (kis túlzással) kilő és az addig 2% alatti tartományból felröppen 12% felé az 5. évben. A cég által használt HD Túlélési Ráta HDD-k „túlélési” valószínűségére mutat rá. E szerint egy 6 éve vásárolt winchester 65%-os valószínűséggel lesz életben.
Mi ebből a tanulság? Leginkább az, hogy a technológia ismét csak túlnőtt rajtunk, pedig itt még csak szó sincs a mesterséges intelligenciáról. Mégis akkora a bizonytalansági faktor, hogy megnyugtató, egyben egyszerű választ nem lehet adni. Ha nagyon le szeretném redukálni a kérdést, akkor azt mondanám, hogy amennyiben egy winchester túlélte az első évét, a harmadik évtől javasolt az „utódlásán” morfondírozni. Magától értetődő, ha a gyártó olyan biztos magában, hogy 5 év, vagy annál hosszabb garanciaidőt is bevállal, akkor nyugodtabbak lehetünk. Mindazonáltal, a puskaport tartsuk szárazon és kössük a megrendelő lelkére, hogy véletlenül se feledkezzen meg a rendszeres adatmentésről!
Szerző: O.V.SZ.
Forrás:
Tech News Today
SEAGATE
PROSOFT Engineering
Másik oldalról számtalan felvetés érkezik, hogy „de nálam 20 éve gond nélkül ketyeg az öreg XYZ márkájú winchester!” Eszemben sincs, hogy igazságot tegyek a nálamnál bölcsebb informatikai tudorok vitájában, de azért egy pár gondolat erejéig elfilozófálgattam e kérdésről, s hátha valakit viszontválaszra ösztönöz műkedvelő írásom.
Megpróbálom, rossz szokásommal ellentétben, rövidre fogni mondanivalómat, ezért rögvest a közepébe is vágnék: nincs SI mértékegység szerinti válasz arra, hogy mikor kell egy HDD-t nyugdíjazni. Önmagában ez a kérdés hajaz azon örökbecsű felvetésekre, melyek azt firtatják, hogy egy adott kapacitású akkumulátor mekkora áthidalási időt biztosít a rákötött fogyasztóknak. Bár, a példa nem az igaz, mert erre van egy elméleti képlet, mellyel számolhatunk. Persze, részlegesen becsapjuk magunkat, mert nem számolunk a környezeti hőmérséklettel, az akku állapotával, a fogyasztók áramfelvételét befolyásoló apró finomságokkal, de mégis egy a jó öreg fizikakönyv ad nekünk egy mankót.
Na most, ez a mankó eléggé gyenge anyagból készül, ha a HDD-k (és SDD-k) kapcsán tesszük fel a „meddig is” jellegű kérdést. Ökölszabályként szokás emlegetni, hogy 3-5 év elteltével érdemes a cserén erősen elgondolkodni. Ez egy támogatandó elgondolás, hiszen mégiscsak biztonságtechnikáról beszélünk, eléggé kellemetlen, ha azért nincs meg a képi (hang stb.) bizonyíték, mert az „öregecske” HDD-nk épp az adott szituáció rögzítése idején gondolta úgy, ideje átköltözni az „örök szerverfarmra”. A gyakorlati probléma az, hogy van ez az ökölszabály, vannak a megmondó emberek (nekem 10+ éve gond nélkül működik) és vannak a külső befolyásoló körülmények.
Ilyen (külső) befolyásoló körülmény lehet a por, a hőmérséklet, a páratartalom, a rögzítőt/hdd-t érő külső fizikai behatások (rázkódás, rezgés). Biztos vagyok benne, hogy már mindenki járt olyan szervezetnél (megrendelő/felhasználó), ahol csodás, pormentes, légkondicionált termekben ketyegtek az adott „céget” kiszolgáló szerverek. Minden DVR/NVR (stb. -be integrált HDD) álma. Azonban a CCTV rendszer rögzítőjének helyét – a „jó lesz az úgy” / „ott van neki hely” – rendezési elv mentén a biztonsági őrség légkondimentes, takarítást csak sátoros ünnepeken látó helységében jelölik ki. Akkor még a padlásokon, pincékben, raktárakban elhelyezett rögzítőkről még nem beszéltünk. Tudom, a becsületes tervező/telepítő elmondja, hogy kell a szerverszekrény, amit vagy kifizet a megrendelő, vagy nem. Mindazonáltal, bár sokat véd, egy magas hőmérsékletű helyiségbe telepített standard szerverszekrény legfeljebb a por és pára ellen jelenthet emeltebb szintű védelmet. Természetesen, itt és most hagyjuk figyelmen kívül az olyan speciális üzemi körülményeket, mint közlekedési eszközök (busz, vonat, teherautó stb.), de számtalan olyan telepítési környezet van, ahol gyakori / állandó, nem is kismértékű rezgésnek vannak kitéve a rögzítők. Ilyenek lehetnek a gyártóüzemek, jelentő járműforgalmat lebonyolító telephelyek, nagy járműforgalmat „lebonyolító” közutak (pl. autópályák) menti telepítési helyszínek; a sor még hosszan folytatható, de a jelentősebbek talán felsorolásra kerültek.
Az MTBF / MTTF „életszerűtlenségét” kiküszöbölendő egyes gyártók elkezdték alkalmazni az AFR-t (meghibásodások évesített rátája). Ez az érték már kvázi dinamikusnak tekinthető (hogy nem legyen egyszerű az életünk) és figyelembe veszi, hogy az adott/hasonló típusú HDD-ből mennyit értékesítettek, ezekből mennyi hibásodott meg a gyártó hibájára visszavezethetően – azaz nem szerepelnek benne a „nem találtunk hibát” / „túlzott és állandó rázkódás okozta a hibát” stb. esetek –, majd ezt az értéket vetítik egy éves időintervallumra – tehát az AFR megmutatja a meghibásodások valószínűsíthető évenkénti arányát. Persze, itt is találkozunk rengeteg „ha”-val. Ilyen „ha”, hogy az AFR csak akkor valid, ha felhasználó (HDD) nem lépi át az éves üzemidőt, start/stop ciklust, a HDD a megadott névlegesen feszültségen és a megadott hőmérsékleti intervallumban üzemel. S persze, csak arra ad választ, hogy milyen valószínűséggel fog meghibásodni az adott HDD. Ugye milyen egyszerű?!
Mi ebből a tanulság? Leginkább az, hogy a technológia ismét csak túlnőtt rajtunk, pedig itt még csak szó sincs a mesterséges intelligenciáról. Mégis akkora a bizonytalansági faktor, hogy megnyugtató, egyben egyszerű választ nem lehet adni. Ha nagyon le szeretném redukálni a kérdést, akkor azt mondanám, hogy amennyiben egy winchester túlélte az első évét, a harmadik évtől javasolt az „utódlásán” morfondírozni. Magától értetődő, ha a gyártó olyan biztos magában, hogy 5 év, vagy annál hosszabb garanciaidőt is bevállal, akkor nyugodtabbak lehetünk. Mindazonáltal, a puskaport tartsuk szárazon és kössük a megrendelő lelkére, hogy véletlenül se feledkezzen meg a rendszeres adatmentésről!
Szerző: O.V.SZ.
Forrás:
Tagek: adatvédelem
Cikkek hasonló témában
Üdv a Metaverzumban!
- 2022-11-28
- /
- Biztonságtechnika
110 000 Eurós bírság egy CCTV rendszerért
- 2022-01-31
- /
- Külföld
170 millió arcképet adott át a dél-koreai kormány
- 2021-10-25
- /
- Külföld