A vagyonvédelmi kamara szerint magasabb szintű együtt- működést követel meg a terrorfenyegetettség
Sajtótájékoztatót tartott a Személy- Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara
- Közérdekű
- /
- 2016-02-19
A magyar vagyonvédelmi cégek és a magánbiztonságban dolgozók nincsenek felkészülve egy esetleges terrortámadásra. Szakmai protokollok kidolgozását sürgeti a szakmai kamara és ehhez állami szintű együttműködésre van szükség.
A tegnapi ankarai robbantás ismét figyelmeztet: nincs menekvés a terror elől.
„Nem az a kérdés, hogy lesz-e Magyarországon terrortámadás, hanem az, hogy mikor?” – mondta el Német Ferenc a vagyonvédelmi kamara elnöke (képünkön) a köztestület február 18-i sajtótájékoztatóján. A vagyonőrök képzési tananyaga frissítésre szorul, ezért a kamara magasabb szintű állami együttműködésben bízik.
2015 novemberében a Stade de France-ban egy egyszerű vagyonőr mentette meg több száz ember életét azzal, hogy felismerte a terroristán a bombaövet és megakadályozta behatolását a stadionba. Tudta, hogy mi a feladata és volt is bátorsága a szakmai protokoll szerint eljárni – mondta el a kamara elnöke. Magyarországon azonban más a helyzet: naponta kap telefonhívásokat komoly vagyonvédelmi cégektől, hogy bocsássák rendelkezésükre a terrorhelyzetre vonatkozó legfrissebb protokollokat. Pillanatnyilag nincsenek ilyenek: ezek kidolgozása állami szakemberek bevonásával kell, hogy történjen. A kamara éppen ezért a BM és az SZVMSZK között fennálló együttműködési megállapodás magasabb szintre való emelését, új tartalommal való megtöltését szorgalmazza.
Pataki Rezső, a kamara szakmai elnökhelyettese méltatta a kormány biztonságpolitikai intézkedéseit. Kiemelte, a magyar kormányfő elsők között és nagyon helyesen reagált a migráció okozta biztonsági kihívásokra. Ugyanakkor felhívta a figyelmet: a magánbiztonsági ágazatban nagy a fluktuáció, ami esetlegesen biztonsági kockázatot jelenthet: nagy számban veszítik el az állásukat olyan emberek, akik ki vannak képezve fegyverhasználatra. Szükséges lenne e tömeg sorsának figyelemmel kísérése is.
Megoldatlan a kamara anyagi helyzete is: a köztestületre feladatot ró a jogszabály, ám a feladat elvégését az állam pillanatnyilag nem ellentételezi. A kamara maroknyi emberrel dolgozik országszerte, az elnökség pedig hivatástudatból, társadalmi munkában végzi feladatát.
Újságírói kérdésre válaszolva Valenta László, a kamara társadalmi elnöke elmondta: az államháztartási törvény értelmében az államnak forrást is kellene biztosítania a feladatok ellátásához. Ugyancsak kérdésre válaszolva hozzátette: a kamarai kötelező tagság valamilyen formában történő visszaállítására leghamarabb 2017-től lehet szó. Az egyeztetések jelenleg is zajlanak a Belügyminisztériummal. Noha a 2015. év komoly anyagi gondok közepette telt el, a 2016. esztendő finanszírozhatónak tűnik.
Német Ferenc optimistán zárta a sajtótájékoztatót: reméli, hogy a kormány erőforrásként tekint arra az embertömegre, mely a magánbiztonsági iparágban dolgozik és akiknek jelentős része jól képzett.
A tegnapi ankarai robbantás ismét figyelmeztet: nincs menekvés a terror elől.
„Nem az a kérdés, hogy lesz-e Magyarországon terrortámadás, hanem az, hogy mikor?” – mondta el Német Ferenc a vagyonvédelmi kamara elnöke (képünkön) a köztestület február 18-i sajtótájékoztatóján. A vagyonőrök képzési tananyaga frissítésre szorul, ezért a kamara magasabb szintű állami együttműködésben bízik.
2015 novemberében a Stade de France-ban egy egyszerű vagyonőr mentette meg több száz ember életét azzal, hogy felismerte a terroristán a bombaövet és megakadályozta behatolását a stadionba. Tudta, hogy mi a feladata és volt is bátorsága a szakmai protokoll szerint eljárni – mondta el a kamara elnöke. Magyarországon azonban más a helyzet: naponta kap telefonhívásokat komoly vagyonvédelmi cégektől, hogy bocsássák rendelkezésükre a terrorhelyzetre vonatkozó legfrissebb protokollokat. Pillanatnyilag nincsenek ilyenek: ezek kidolgozása állami szakemberek bevonásával kell, hogy történjen. A kamara éppen ezért a BM és az SZVMSZK között fennálló együttműködési megállapodás magasabb szintre való emelését, új tartalommal való megtöltését szorgalmazza.
Pataki Rezső, a kamara szakmai elnökhelyettese méltatta a kormány biztonságpolitikai intézkedéseit. Kiemelte, a magyar kormányfő elsők között és nagyon helyesen reagált a migráció okozta biztonsági kihívásokra. Ugyanakkor felhívta a figyelmet: a magánbiztonsági ágazatban nagy a fluktuáció, ami esetlegesen biztonsági kockázatot jelenthet: nagy számban veszítik el az állásukat olyan emberek, akik ki vannak képezve fegyverhasználatra. Szükséges lenne e tömeg sorsának figyelemmel kísérése is.
Megoldatlan a kamara anyagi helyzete is: a köztestületre feladatot ró a jogszabály, ám a feladat elvégését az állam pillanatnyilag nem ellentételezi. A kamara maroknyi emberrel dolgozik országszerte, az elnökség pedig hivatástudatból, társadalmi munkában végzi feladatát.
Újságírói kérdésre válaszolva Valenta László, a kamara társadalmi elnöke elmondta: az államháztartási törvény értelmében az államnak forrást is kellene biztosítania a feladatok ellátásához. Ugyancsak kérdésre válaszolva hozzátette: a kamarai kötelező tagság valamilyen formában történő visszaállítására leghamarabb 2017-től lehet szó. Az egyeztetések jelenleg is zajlanak a Belügyminisztériummal. Noha a 2015. év komoly anyagi gondok közepette telt el, a 2016. esztendő finanszírozhatónak tűnik.
Német Ferenc optimistán zárta a sajtótájékoztatót: reméli, hogy a kormány erőforrásként tekint arra az embertömegre, mely a magánbiztonsági iparágban dolgozik és akiknek jelentős része jól képzett.