ChatGPT szerint a világ
A CCTV „jövője” egy MI szerint
- Közérdekű
- /
- 2023-03-27
Abszolút nincs szándékomban rendet vágni napjaink sajtójában és közösségi médiában elburjánzó ChatGPT adatáradatban. Ennek számos oka van, melyek közül a legkiemelkedőbb az, hogy nem igazán értek hozzá.
Sokáig élt a vicc, hogy Magyarország a 10 millió fociszakértő / jogász stb. országa, de mostanában úgy tűnik, hogy a Föld válik a 8Mrd MI tudor bolygójává. A mesterséges intelligencia fejlődését már egy ideje figyelem, de ez még (sajnos) nem jogosít fel arra, hogy csatlakozzam az MI technológia – lassacskán többmilliárdosra duzzadó – szakértői táborához. Ezért inkább csak a nyájas olvasó és természetesen jómagam szórakoztatására feltettem egy–két, szűkebb pátriánkat (biztonságtechnika) érintő banális kérdést a ChatGPT(3.5)-nek.
Azért még előtte egy pár szót ejtsünk az ChatGPT-ről, kontextusba helyezendő „beszélgetésünket”. Az OpenAI által fejlesztett ChatGPT egy természetes nyelvfeldolgozó (leegyszerűsített kifejezéssel élve) MI ökoszisztéma. Röviden, és közel sem biztos, hogy tudományosan megalapozott módon, úgy értelmezem a ChatGPT mibenlétét, hogy az számos modell kooperációjának eredménye. Ezen modellek részben az írott és beszélt nyelv megértését segítik elő; mások az emberi gondolkodást / igyekeznek megérteni annak érdekében, hogy a CahtGPT a kérdező egyértelmű/burkolt kérdésére válaszoljon; ott vannak még az érvelő / értelmező algoritmusok, az adatbányász és feldolgozó „modellek” stb. Mindezt egy virtuális és bűvészkalapba öntve, némi pálcamozdulat kíséretben, 2022. végén a globális nagyközönség számára is elérhetővé tették, s mindössze 2 hónap alatt a regisztrált felhasználók száma elérte a 100 milliót – igaz, regisztráció nélkül bajosan lehet neki kérdéseket feltenni. Persze, nem csak szimpla humanitárius megfontolásból, hanem azért, mert ezzel gyorsítani lehetett a ChatGPT tanítását, plus beetetésnek sem rossz, hiszen igen hamar (2023. február) elindult a modell fizetős verziója is, a kreatív ChatGPT+ néven. Egyszerűen megfogalmazva: egy olyan MI, mely a feltett kérdésekre igyekszik logikus, adekvát válaszokat adni. X alkalommal meglepően jól megy neki, Y-szor elhasal. Egyes állítások szerint, a ChatGPT nem keres az Interneten, hanem a tanító adatbázisait használja, melyeket 2021-ben zártak le. Erős kétségeim vannak. Ha mégis igaz lenne, akkor olyan tárkapacitás felett opponál az OpenAI, ami vetekedik az NSA és a NASA képességeivel. Talán ez lehet az oka, hogy szerinte József Attila egy ablakon ugrott ki halála napján, s tette mindezt Budapesten. A gyakorlottabb felhasználók állítják, hogy program részeket, esszéket, személyes üzeneteket stb. írattak vele. (Bónuszként, magyarul is lehet vele „társalogni”…) Természetesen a rendszer tanul, szóval a neki feltett kérdésekből is szűr le információkat, melyeket felhasználhat más beszélgetések során. Talán ez egy biztonsági rés, melyen érdemes lenne elgondolkodniuk a kisebb és nagyobb vállalatok döntéshozóinak.
DALL-E-2 – szintén OpenAi fejlesztés - szerint a CCTV jövője
Akkor most térjünk át a kérdésekre. Először is feltettem neki a keresztkérdést, hogy mely jelentősebb trendeket vél felfedezni a video-biztonságtechnika világában, 2023-ban. „Meglepő” módon a válaszokat már hallottam valahol… A ChatGPT válaszainak keretszerkezete azzal indul, hogy jelzi, ő egy MI nyelvi modell, így a jövőbeni információkhoz nincs hozzáférése; majd lezárásként igyekszik egy pozitív felütéssel ösztönözni a további kommunikációt. A részletek mellőzésével csak a kérdéseimre adott főbb válaszpontokat jeleníteném meg.
Szóval 2023-ban – a ChatGPT szerint - a video-biztonságtechnikára az alábbi 5 trend fog jelentősebb befolyást gyakorolni:
Mesterséges Intelligencia és a mélytanulás (Deep Learning), melyek már nagyban hozzájárultak a hatékonyabb objektum azonosításhoz és követéshez, a téves riasztások számának csökkentéséhez; azonban 2023-ban, a rendelkezésre álló adatok hatékonyabb felhasználásával, a video-biztonságtechnikai rendszerek autonómia szintjének növekedése lesz megfigyelhető.
Felhőalapú technológiák térnyerése, melyek már eddig is jelentős népszerűségre tettek szert (vélelmezem, leginkább az amerikai kontinense - OVSZ), skálázhatóságuknak, rugalmasságuknak, és költséghatékony alkalmazhatóságuknak köszönhetően. 2023-ban a felhasználók egyre nagyobb arányban fordulnak a felhőalapú megoldások felé, kiaknázva adattárolási, analitikai és menedzsment (távoli elérés) képességeiket.
Peremoldali számítási kapacitások (Edge Computing - EC), mely lehetővé teszi, hogy a kamerákhoz minél közelebb (akár ugye a kamerákban - OVSZ) kerüljön hatékony (proaktív akciókat megalapozó) feldolgozásra a kamerákban és azok közelében lévő / logikailag hozzájuk köthető (pl.) IoT eszközökből származó adatok. Ezzel csökkenthető a hálózati terhelés, a szükséges tárkapacitás, a vészhelyzetekre adott válaszok reakcióideje, növelhető a rendszerek megbízhatósága.
Adatvédelem és biztonság, mivel globálisan egyre nagyobb figyelmet szentelnek a megfigyelőrendszerek jelentette, személyes adatokat érintő és egyéb (kiberbiztonsági) kihívásokra. 2023-ban az olyan további fejlesztések megjelenése várható, melyek az anonimizálás, titkosítás, illetéktelen hozzáférések és egyéb kibertámadások elleni védekezés folyamatait emelik magasabb szintre.
Integráció egyéb technológiákkal, melynek keretében kiemelten és első sorban olyan megoldások, mint az IoT és beléptetőrendszerek integrálásával egyre holisztikusabb jellegű védelmi megoldások üzembe helyezése válik lehetővé. Aki úgy véli, ezen gondolatokat, már látta / hallotta valahol, az nem téved. Az éves szinten, a legnagyobb gyártók „tollából” megjelenő előrejelzések (nagyjából) ezen pontokat részletezik az elmúlt 3-5 évben. Ettől függetlenül, érdekes volt visszalátni egy mesterséges entitás humán kérdésre adott válaszában. Nagyon őszintén, egy olvasottabb átlagember sem tudta volna jobban és több egyediséget belevíve kifejteni a felvetésemre adott válaszát. Ilyenkor joggal vetődik fel a kérdés: merre tartasz ember?
Szerző: O.V.SZ.
Forrás: Open AI, ZDNET
Sokáig élt a vicc, hogy Magyarország a 10 millió fociszakértő / jogász stb. országa, de mostanában úgy tűnik, hogy a Föld válik a 8Mrd MI tudor bolygójává. A mesterséges intelligencia fejlődését már egy ideje figyelem, de ez még (sajnos) nem jogosít fel arra, hogy csatlakozzam az MI technológia – lassacskán többmilliárdosra duzzadó – szakértői táborához. Ezért inkább csak a nyájas olvasó és természetesen jómagam szórakoztatására feltettem egy–két, szűkebb pátriánkat (biztonságtechnika) érintő banális kérdést a ChatGPT(3.5)-nek.
Azért még előtte egy pár szót ejtsünk az ChatGPT-ről, kontextusba helyezendő „beszélgetésünket”. Az OpenAI által fejlesztett ChatGPT egy természetes nyelvfeldolgozó (leegyszerűsített kifejezéssel élve) MI ökoszisztéma. Röviden, és közel sem biztos, hogy tudományosan megalapozott módon, úgy értelmezem a ChatGPT mibenlétét, hogy az számos modell kooperációjának eredménye. Ezen modellek részben az írott és beszélt nyelv megértését segítik elő; mások az emberi gondolkodást / igyekeznek megérteni annak érdekében, hogy a CahtGPT a kérdező egyértelmű/burkolt kérdésére válaszoljon; ott vannak még az érvelő / értelmező algoritmusok, az adatbányász és feldolgozó „modellek” stb. Mindezt egy virtuális és bűvészkalapba öntve, némi pálcamozdulat kíséretben, 2022. végén a globális nagyközönség számára is elérhetővé tették, s mindössze 2 hónap alatt a regisztrált felhasználók száma elérte a 100 milliót – igaz, regisztráció nélkül bajosan lehet neki kérdéseket feltenni. Persze, nem csak szimpla humanitárius megfontolásból, hanem azért, mert ezzel gyorsítani lehetett a ChatGPT tanítását, plus beetetésnek sem rossz, hiszen igen hamar (2023. február) elindult a modell fizetős verziója is, a kreatív ChatGPT+ néven. Egyszerűen megfogalmazva: egy olyan MI, mely a feltett kérdésekre igyekszik logikus, adekvát válaszokat adni. X alkalommal meglepően jól megy neki, Y-szor elhasal. Egyes állítások szerint, a ChatGPT nem keres az Interneten, hanem a tanító adatbázisait használja, melyeket 2021-ben zártak le. Erős kétségeim vannak. Ha mégis igaz lenne, akkor olyan tárkapacitás felett opponál az OpenAI, ami vetekedik az NSA és a NASA képességeivel. Talán ez lehet az oka, hogy szerinte József Attila egy ablakon ugrott ki halála napján, s tette mindezt Budapesten. A gyakorlottabb felhasználók állítják, hogy program részeket, esszéket, személyes üzeneteket stb. írattak vele. (Bónuszként, magyarul is lehet vele „társalogni”…) Természetesen a rendszer tanul, szóval a neki feltett kérdésekből is szűr le információkat, melyeket felhasználhat más beszélgetések során. Talán ez egy biztonsági rés, melyen érdemes lenne elgondolkodniuk a kisebb és nagyobb vállalatok döntéshozóinak.
DALL-E-2 – szintén OpenAi fejlesztés - szerint a CCTV jövője
Mesterséges Intelligencia és a mélytanulás (Deep Learning), melyek már nagyban hozzájárultak a hatékonyabb objektum azonosításhoz és követéshez, a téves riasztások számának csökkentéséhez; azonban 2023-ban, a rendelkezésre álló adatok hatékonyabb felhasználásával, a video-biztonságtechnikai rendszerek autonómia szintjének növekedése lesz megfigyelhető.
Felhőalapú technológiák térnyerése, melyek már eddig is jelentős népszerűségre tettek szert (vélelmezem, leginkább az amerikai kontinense - OVSZ), skálázhatóságuknak, rugalmasságuknak, és költséghatékony alkalmazhatóságuknak köszönhetően. 2023-ban a felhasználók egyre nagyobb arányban fordulnak a felhőalapú megoldások felé, kiaknázva adattárolási, analitikai és menedzsment (távoli elérés) képességeiket.
Peremoldali számítási kapacitások (Edge Computing - EC), mely lehetővé teszi, hogy a kamerákhoz minél közelebb (akár ugye a kamerákban - OVSZ) kerüljön hatékony (proaktív akciókat megalapozó) feldolgozásra a kamerákban és azok közelében lévő / logikailag hozzájuk köthető (pl.) IoT eszközökből származó adatok. Ezzel csökkenthető a hálózati terhelés, a szükséges tárkapacitás, a vészhelyzetekre adott válaszok reakcióideje, növelhető a rendszerek megbízhatósága.
Adatvédelem és biztonság, mivel globálisan egyre nagyobb figyelmet szentelnek a megfigyelőrendszerek jelentette, személyes adatokat érintő és egyéb (kiberbiztonsági) kihívásokra. 2023-ban az olyan további fejlesztések megjelenése várható, melyek az anonimizálás, titkosítás, illetéktelen hozzáférések és egyéb kibertámadások elleni védekezés folyamatait emelik magasabb szintre.
Integráció egyéb technológiákkal, melynek keretében kiemelten és első sorban olyan megoldások, mint az IoT és beléptetőrendszerek integrálásával egyre holisztikusabb jellegű védelmi megoldások üzembe helyezése válik lehetővé. Aki úgy véli, ezen gondolatokat, már látta / hallotta valahol, az nem téved. Az éves szinten, a legnagyobb gyártók „tollából” megjelenő előrejelzések (nagyjából) ezen pontokat részletezik az elmúlt 3-5 évben. Ettől függetlenül, érdekes volt visszalátni egy mesterséges entitás humán kérdésre adott válaszában. Nagyon őszintén, egy olvasottabb átlagember sem tudta volna jobban és több egyediséget belevíve kifejteni a felvetésemre adott válaszát. Ilyenkor joggal vetődik fel a kérdés: merre tartasz ember?
Szerző: O.V.SZ.
Forrás: Open AI, ZDNET
Tagek: mesterséges intelligencia-AI
Cikkek hasonló témában
MI-vezérelt érzékelő „bogár”
- 2024-11-25
- /
- Biztonságtechnika
Ruijie Reyee Network HawkEye bemutató
- 2024-10-08
- /
- Biztonságtechnika