Ami a jövőt illeti

Felhasználói fiók Hírlevél feliratkozás

Ami a jövőt illeti

Biztonságtechnika
/
2023-12-18

Vernon Vinge 1993-as publikációjában azt a megállapítást tette, hogy 30 éven belül rendelkezésünkre fog állni a technológiai szingularitás (az emberi értelmet meghaladó mesterséges intelligencia) létrejöttéhez szükséges technológiai eszközrendszer.

Nem kívánok szakmai vitába bocsátkozni egy matematika professzorral az MI kérdéskörében, így bár nem látom jelét egy, az emberi intelligenciát megahaldó mesterséges elme létrejöttének, nem mehetünk el szó nélkül a 2023-as év eredmények mellett – hogy mást ne említsek, vigyázó szemeinket az OpenAI-ra / Google-re vessük… Joggal merülhet fel az olvasóban, hogy mely okból kifolyólag ötlött eszembe Vinge professzor állítása, de a magyarázat igen egyszerű. Habár már néhány éve a csapból is az mesterséges intelligencia (MI), és annak biztonságtechnikai alkalmazhatósága folyik, most talán tényleg egyfajta fordulópont közelében vagyunk. Egyre nagyobb számban jelennek meg az (egyszerűbb) Mi algoritmusokat peremoldali eszközökben futtatni képes technológiák, valamint a felhő- és az adattovábbítási technológiák is elérték azt a fejlettségi szintet, mely átbillentheti az MI-t a következő fejlődési fázisba. A biztonságtechnika már jó évtizede egyre inkább kiszolgálója a védendő szervezet adatigényének, mely információkkal nem (csak) az adott entitás védelmi szintjét lehet növelni / finomhangolni, de logisztikai, marketing, gyártási és egyéb folyamatainak elemzéséhez, előrejelzéséhez és hozzájárul(hatná)nak. A jövő video-biztonságtechnikai eszközeibe integrált MI algoritmusok nem csak a begyűjtött adatok hatékonyabb elemzését teszik majd lehetővé a jövőben (akár már 2024-ben), de a jövőre vonatkozó előrejelzéseket / becsléseket tehetnek; legyen szó emberek / embercsoportok nem szabálykövető viselkedéséről, adott területek (épületek / utak / közterületek stb.) leterheltségéről, marketing és logisztikai események jövőben bekövetkezéséről / sajátosságairól, s a sor még hosszan folytatható.

Nos, a cloud (felhő) sem megkerülhető technológia. Nem feltétlenül Magyarországon, bár egyre erőteljesebb itthon is a felhő-alapú biztonságtechnikai szolgáltatások promotálása, de a „nyugati” országokban – biztonsági kihívások ide/oda – egyre nagyobb a felhőalapú szolgáltatások igénybe vevőinek aránya. Lehet, nem véletlenül. Hiszen a szolgáltatások színvonala egyre magasabb, s ha a megfelelő adatkapcsolat adott, a megosztott erőforrások révén egy igen dinamikusan fejlő ökoszisztéma részévé válik a felkapcsolódó entitás. Az MI-re visszatekintve, nem mindegy, hogy egy szigetszerű rendszer adataiból tanul az MI, vagy a felhőre felcsatlakozó többezernyi rendszer (meta- és akár egyéb) adatai járulnak hozzá a kínált szolgáltatások alapjául szolgáló MI fejlesztéséhez – hiszen, mint ismeretes, az MI fejlesztésének alfája és ómegája a rendelkezésre álló tanítóadat mennyisége és minőséges.

Most nem belemenve abba a technológiai és „filozófiai” kérdésbe, hogy mi a „felhő” és a „köd”; egyre erősebb az a biztonsági szempontból is jól értelmezhető igény, hogy az adatok feldolgozásának és elemzésének minél nagyobb hányada a végponti eszközök történjen. Nem csak amiatt, hogy efelett az adott szervezett egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen tulajdonjogot gyakorol, de a ezáltal csökkenthető a központi egységek (és a felhő) leterheltsége; biztosítva azt, hogy csak az igazán számításigényes feladatokat végezze egy lokális központ / a „megfoghatatlan felhő”. 2023-ban egyre nagyobb számban jelentek meg a mélyidegi hálózatokat futtatni képes peremoldali megoldások a video-biztonságtechnikában; a CPU és GPU mellett egyre gyakoribb „fogalom” lett az NPU (idegi jelfeldolgozó egység) s várhatóan 2024-ben ez a trend csak gyorsulni fog. Egy-két évvel ezelőtt még a „bla-bla” kategóriába soroltam az energiahatékonyságot és fenntarthatóságot fókuszba állító trend-víziókat. Az azóta elszálló energiaárak tükrében kénytelen vagy revideálni ezen véleményemet. Igen, akár már 2024-ben sem figyelmen kívül hagyható marketingelőny, ha egy CCTV rendszer üzemeltetése 10-20, vagy akár 30%-kal alacsonyabb teljesítményfelvétel mellett megoldható – beleértve az adott terület megvilágításának költségeit is. Ami viszont 2024-ben is biztosan a trend része marad, az a kiberbiztonság. Mégha itthon ezt valahogy hajlamosak vagyunk sokadrangú kérdésként kezelni. A kibertámadások száma az elmúlt években nemhogy csökkent, de exponenciálisan növekedett. Bónuszként az egyre terjedő MI megoldások még külön figyelmet igényelhetnek, hiszen nem csak a hagyományos IT támadási felülettel rendelkeznek, de akár „algoritmikusan” is sérülékenyek lehetnek, azaz a hibáikat ismerő támadók úgy kihasználhatják őket, hogy a hagyományos kibervédelmi ökoszisztéma meg sem csendül, hogy idejekorán figyelmeztesse a felhasználót a támadás tényére. Sajnos, kevés nyomát leltem annak, hogy az MI sérülékenységekkel a súlyuknak megfelelő komolysággal foglalkozzanak az érintett szakértők. Per pillanatban a minél magasabb kibervédelem és az MI alkalmazásának minél szélesebb körű presszionálása a „trend”. Bízom benne, hogy 2024-ben az MI-fókuszú védelmi technológiák is egyre inkább reflektorfénybe kerülnek; különösen azért, mert a „bónusz trendként” citálni szokott integráció (pl. IoT ökoszisztémák, okos-városok, okos-épületek stb.) okán egy esetleges támadás hatás katasztrofális mértékben kiterjedhet, messze túl egy adott szervezet határain.

Ennyit röviden az általam önkényesen felvetett néhány 2024-es trendről. Mindazonáltal jelezni szeretném, hogy a bevezetőben említett amerikai tudósnak volt még egy igen figyelemre méltó gondolatata a 30 évvel ezelőtt napvilágot látott publikációjában, nevezetesen: „A technológiai szingularitáshoz közeledve a jövőt becslő modelljeink egyre kevésbé lesznek megbízhatóak.” Értsd, a technológia fejlődése olyan szinten felgyorsul (és alternatív pályákra áll), hogy az évezredek során kikristályosodott emberi logika számára szinte követhetetlenné válik; ebből fakadóan a jövőt kutató „jóslatok” már megjelenésükkor elavulttá válnak, vagy soha meg sem valósulnak (habár a konzervatív logika szerint meg kellett volna). Ha élünk a gyanúperrel, hogy kevéssé a publikum számára elérhető módon, de célegyenesben vannak technológiai szingularitás létrehozó fejlesztések, a fenti feltételezések igen hamar érvényüket vesztik.

Szerző: O.V.SZ.

Források:
Vernor Vinge (1993): The Coming Technological Singularity: How to Survive in the Post-Human Era. VISION-21 Symposium kiadványa. online: https://edoras.sdsu.edu/~vinge/misc/singularity.html
Hanwha Vision (2023): Video Surveillance Trends for 2024 – online: https://www.hanwhavision.com/en/news-center/1427427/